Szedjem, ne szedjem: mire (nem) jó a C-vitamin?

Mondhatni a Szent-Györgyi Albert által történt „felfedezése” óta tart a C-vitamin pályafutása, de vajon tényleg segít-e a megfázás megelőzésében és mennyit érdemes szedni belőle – erről kérdeztük a szakembert.

A szervezet nem képes előállítani C-vitamint, viszont nagy szüksége van rá – magyarázta portálunknak

Csupor Dezső

, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének adjunktusa. A felnőttek számára ajánlott napi minimális bevitel 75-90 mg, a szervezet pedig összesen mintegy 200 mg/nap C-vitamint tud hasznosítani, de a kiegyensúlyozott táplálkozás ezt képes is fedezni. Ami ezen felül kerül be a szervezetbe, kiürül a vizelettel, ugyanis a testünk nem tud C-vitamint raktározni – hangsúlyozza a gyógyszerész. A C-vitamin-pótlás pontosan olyanoknál indokolt, akik nem tudnak helyesen táplálkozni, például mert emésztési zavarokkal küzdenek. Kiválóan alkalmas a pótlásra a gyógyszertárban kimérve kapható aszkorbinsav is, de érdemes arra figyelni, hogy ne meleg teába tegyük, mert hő hatására elbomlik. A vegyületnek szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, a C-vitamin-hiány fokozhatja a betegségek kialakulásának kockázatát, és az is teljesen helytálló, hogy több, az emberi szervezetben megtalálható enzim normális működéséhez elengedhetetlenül szükséges. A C-vitamin „rajongói” azonban nem csak ezért szeretik, hanem a megfázást, sőt, az influenzát igyekeznek elkerülni a segítségével – pedig erre csak kis mértékben alkalmas.

A C-vitaminnak a megfázás megelőzésében és a tünetek csökkentésében játszott szerepéről írt harminc tudományos közleményt vetettek össze a Cochrane Együttműködés szakértői – folytatta Csupor Dezső. Mint kiderült, a C-vitamin-fogyasztás nem csökkenti általában a megfázásos betegségek előfordulási gyakoriságát, ez alól kivételt képeztek a nagy fizikai stressznek (sportolók, katonák) kitett alanyok, akiknél a C-vitamin-fogyasztás a megfázás esélyét 50 százalékkal csökkentette. Az igaz, hogy a C-vitamint szedők körében a betegség tíz százalékkal gyorsabban lezajlott, ami ugyan statisztikailag kimutatható különbség, de a beteg számára ez a körülbelül egy nap „nyereség” nem számottevő. A vizsgálatok a tünetek súlyosságának kis mértékű csökkenéséről is beszámolnak. Kifejezetten a megfázás alatt terápiás céllal fogyasztott C-vitamin hatásait nem sikerült egyértelműen igazolni, csak két – hetvenes években végzett és azóta nem megismételt – tanulmány mutatott ki gyorsabb gyógyulást nagy dózisú C-vitamin-szedés (napi 4-8 g) esetén. Elmondhatjuk tehát, hogy a közhiedelemmel ellentétben klinikailag nem egyértelműen bizonyított, hogy a C-vitamin a megfázás megelőzésében vagy kezelésében jelentős szerepet játszana. Hasonlóan egyelőre nem igazolt, hogy a daganatos betegségben lényeges segítséget nyújtana, azonban jelenleg folynak a kísérletek intravénásan adagolt C-vitaminnal, amelyek tisztázhatják, mennyi a haszna az ilyen kezeléseknek – összegzett Csupor Dezső. Azt is hozzátette: el szokták felejteni, hogy

Szent-Györgyi

nem azért kapott Nobel-díjat, mert C-vitamint szedett, hanem azért, mert sikeresen előállította. A másik nagy „C-vitamin-prédikátor” a szintén Nobel-díjas kémikus,

Linus Pauling

volt, aki több könyvet is publikált a témában, de tudományosan nem igazolt nézeteit az orvostársadalom kritikusan fogadta. A szakember megnyugtat: alapvetően nem lesz baja annak, aki mégis szeretne a napi szükséges bevitel felett C-vitamint szedni, csak nincs különösebb értelme. Bizonyos embereknél megfigyelték, hogy extrém nagy (napi több gramm) C-vitamin szedésével nő a vesekő kialakulásának esélye.

További részletek ITT.