Sport

Labdarúgás: a szegedi osztályozók krónikája – 2. rész

Labdarúgás: a szegedi osztályozók krónikája – 2. rész

2013. június 14., péntek
Labdarúgás: a szegedi osztályozók krónikája – 2. rész
kisvarda_szeged2011_10_gs

A Kisvárda elleni szombati sorsdöntő csatára való hangolásként a szegedi osztályozók történetét idézi fel a Szeged 2011 honlapján városunk futballjának krónikása, Vitos György.

Vitos György írásának első része itt olvasható!

Csongrád megye és az immár 114. évében lévő szegedi labdarúgás szempontjából sorsdöntő összecsapásra kerül sor szombaton délután 17 órától a Vasutas-stadionban, ahol az NB II-es osztályozók keretében a Szeged 2011 együttese - az idegenbeli 1-1-et követően - a Kisvárda harmadosztályú bajnokcsapatát látja vendégül -

kezdődik a múltidéző második része

. S ha már az osztályozókról beszélünk: szinte mindenkinek a legutóbbi két, sajnos, sikertelen párharc jut az eszébe. Bizony, ezek sem tegnap voltak (a '89-es és a '91-es), de fölöttébb mély nyomokat hagytak a középkorúak, illetve az idősebb generáció lelkében. Holott volt még néhány jelentős osztályozós párharc az egyetemes szegedi futball rendkívül gazdag történetében, melyeket a teljesség igényével illik megemlíteni. Ezúttal az utolsó három érdekességeiről írunk. S akkor jöjjenek a '89-es illetve a '91-es osztályozós kudarcok! Több száz szurkolótársammal a mai napig beszédtéma az híres-hírhedt, angyalföldiek elleni csata. Ott is idegenbeli 1-1-ről indult a párharc, de az NB II-ből érkező Szeged SC már a Fáy utcai "odavágón" is sokkal jobb benyomást keltett az 1942 óta, azaz akkor már 47 éve stabil NB I-es Vasassal szemben. Ezt még az akkori edzőjük, a "Szőke Szikla", alias

Mészöly Kálmán

is elismerte. Persze, ettől is szép a futball, hogy nem mindig a jobb nyer - gondolhatta a szegedi visszavágón

Németh

játékvezető - miközben 20 ezer(!) boldog hazai drukker mámorosan skandálta, hogy "NB I, NB I!" -, így aztán habozás nélkül befújta az utolsó másodpercben

Szabó Gyula

kezezéséért a büntetőt a Vasasnak. Szent igaz, a tizenhatoson belüli kezezés az kezezés, így büntető jár érte, de... Ugyanakkor az is evidens, hogy a kezezést megelőző lökésért (a Vasas-csatár

Szabadi

az éppen levegőbe emelkedő Szabót látványosan meglökte) kifelé kellett volna szabadrúgást ítélnie. Az egyik mozzanat a másiknak volt a követője és egyértelmű következménye, ezt csak a csabai "spori" nem látta vagy nem akarta látni. Mindenesetre annyira bánthatta a lelkiismerete a jobbik csapat "kivégzése" miatt, hogy rögvest visszavonult az aktív bíráskodástól. Több, mint két évtized távlatából meg kell mondanom, kicsit elkésett. Már az ominózus Szeged-Vasas 0-1-es osztályozó előtt így dönthetett volna. De a Szeged SC akkori csapata volt annyira erős, hogy egy évvel később méltó bosszút állt Németh Lajosékon, hiszen az 1989-90. évi NB II Keleti csoportját utcahosszal nyerték meg a kék-feketék: a 61 pontos Szeged SC mögött a Kazincbarcika végzett 52 egységgel. Egy évi NB I-es szereplést követően viszont hiába előzött meg három együttest (Debreceni VSC, Békéscsaba, Bp. Volán) is

Szalai "Dzsínó" István

legénysége, az elért 13. helyezése miatt 1991 nyarán ismét csak osztályozóra kényszerült. Mivel a 30. fordulóban dőlt csak el a csapat sorsa (hiába verték meg az idényzárón 4-1-re a Győri ETO-t, a Vasasnak egyetlen góllal jobb lett a gólkülönbsége, így ők "osztályozómentesen", 12.-ként bennmaradtak), lelkileg eléggé rossz állapotban fogadták a DVTK együttesét. S bizony nem is tudták feldolgozni az előző hét csalódását Bogdánék, a szegedi "odavágón" június 22-én az NB II-ből feltörekvő diósgyőriek győztek 2-1-re... Ám egy újabb hét elég volt ahhoz, hogy a Tisza-partiak összeszedjék magukat és NB I-es rutinjukat mozgósítva esélyesként érkezek Diósgyőrbe, a mindent eldöntő visszavágóra. E sorok írója is jelen volt azon az összecsapáson, így azt láthatta - 20 ezer fanatikus hazai drukker elképedésére -, hogy a jobb játékerőt képviselő Szeged kulturáltabban játszva az elejétől kezdve átvette az irányítást, román gólzsákunk,

Sorin Cigan

révén megszereztük a vezetést és akár több gólos előnnyel is mehettünk volna szünetre. A folytatásban is végig a levegőben lógott a szegediek második, NB I-et jelentő gólja, ám a végig bekkelő diósgyőriek egy gyors kontrából a befejezés előtt kiegyenlítettek... Akkor, a kiesésünk után úgy autózhattunk haza

Cs. Gát László, Nagylaki Kálmán

és

Szélpál László

társaságában Diósgyőrből, hogy belátható időn belül megint nem lesz NB I-es csapat Szegeden. De hogy az elmúlt 23 év alatt mindössze egyetlen élvonalbeli idényünk legyen (1999-2000), arra akkor egyetlen épeszű ember sem gondolhatott széles e hazában... A hatodik párharc már mindenki előtt ismert: ezúttal a Kisvárdát kellene felülmúlnunk szombaton a Vasutas-stadionban, s úgy tűnik, ez lesz az egyetlen kiélezett mérkőzés, mert a további meccseken nagy valószínűséggel már az első összecsapások után lerendezték a lényeges kérdéseket. A következő egycsoportos NB II-nek már biztos tagja a komoly NB I-es múlttal is rendelkezők közül a Siófok, a Vasas, a Békéscsaba, a Nyíregyháza, a Zalaegerszeg, a Dunaújváros és a Sopron, de karnyújtásnyira van ettől a Szolnoki MÁV és a Tatabánya is. Az Ajka, a Balmazújváros, a Gyirmót, a Kozármisleny és valószínűleg a Cegléd és a Szigetszentmiklós szintén NB II-esnek vallhatják magukat, így már csak egyetlen hely kiadó: Szeged vagy Kisvárda?! Köszönhetően a klub vezetésének, a remélhetőleg nagyszámú szurkolósereg ezúttal is ingyen tekintheti meg a mérkőzést - ahogyan Gálhidi mester nyilatkozta a fanatikus szurkolótáborról: ők a csapat 12. embere! Az ultrák speciálisan készülnek a létfontosságú osztályozóra, hisz a meccsre hívó üzenet egyértelmű: "Bennmaradás vagy halál!". Ideje volna nagyon komolyan venni őket...

Vitos György

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.