Vélemény

Vélemény: Az időjárásról

Vélemény: Az időjárásról

2012. március 13., kedd
Vélemény: Az időjárásról

„Most még alig várjuk a melegebb napokat, de ha eljönnek, pokollá tehetik az életet, a mezőgazdaságot meg teljesen tönkretehetik. De nem csak azt.”

Hogy ne legyen mindig csak a politikáról szó itt, ma az időjárásról értekeznék. És nem abban az értelemben, hogy amennyiben kerülni akarunk egy témát, mint az angol a tea ellett, beszéljünk az időjárásról. Mert az időjárás alapvetően meghatározva mindennapjainkat, bizony politikai kérdés is lehet, azzá válhat, meghatározhatja sorsunkat. Ehhez képest meglehetősen keveset foglalkozunk vele, a klímával, mely zseniális hadvezéreken is ki szokott fogni, mégsem mondhatni, hogy eléggé el lennénk foglalva ezzel a kérdéssel, mely akár a politikai klímát is meghatározhatja. Egy aszályos év, egy kemény tél, egy áradássokkal, árvizekkel megtűzdelt évszak bizony komoly fejtörést okozhat kormányoknak, önkormányzatoknak, mindannyiinknak. Egy esős, hideg őszön vagy tavaszon például kevésbé van kedve az embernek demonstrálni, napokig az utcán tüntetni, pedig, akárki mondjon bármit, erre mindig van, lesz ok. Ugyanakkor egy katasztrófával fenyegető vészhelyzet és annak eredményes, határozott kezelése javíthatja egy-egy kormányzat megítélését, „összeránthatja” a nemzetet, de akár ennek álcájával el is terelheti aktuális problémákról a figyelmet. A jobboldal politikusai többnyire élnek is ezzel a lehetőséggel, lásd a hideg telet és a hajléktalanokat, a kilakoltatási moratóriumot vagy a mostani tűzgyújtási tilalmas „katasztrófavédelmet”! Erős hangsúlyokkal könnyedén azt lehet sugallni, hogy a kormány a helyén van… Persze az időjárással pont az a baj, hogy nehéz előre jelezni, kiszámítani, így politikai haszonszerzésre nehezen bevethető. Egy előrejelzés annyit ér – mondják – amennyi megvalósul belőle. Nem tudom, vannak-e a politika boszorkánykonyháiban erre a kérdésre szakosodott szakértők, de azt sejtem, nincsenek! A napokban akadtam épp egy hosszú távú jóslatba, mely hosszú forró nyarat és csapadékszegény időjárást vetít előre erre az évre. Több nemzetközi kutatóintézet úgynevezett szezonális előrejelzése szerint az átlagosnál kissé melegebb és kissé szárazabb tavasz áll előttünk. A március még átlagosnak ígérkezik, majd egyre növekszik a melegebb hónapok valószínűsége. Az átlagosnál sokkal forróbb és némileg szárazabb nyár lehet az idei. Különösen a július-augusztus lehet extrém meleg. Egész Európában a szokatlan meleg dominálhat, de a legmelegebb terület éppen a Kárpát-medencére esik. (Igen ritka, hogy az összes kutatóintézet előrejelzése megegyezik abban, hogy a megszokottnál is melegebb nyárra kell felkészülni. Az egyik legmegbízhatóbb előrejelző az amerikai NOAA – Nemzeti Óceán és Légkörkutató Ügynökség – éppen a Kárpát-medencére jelzi szokatlanul nagy bekövetkezési valószínűséggel a forró nyarat. De meleg nyarat jósol a többi nemzetközi intézet is.) Csapadék tekintetében is egyöntetűen az átlagosnál kissé szárazabb tavaszt és határozottan szárazabb nyarat vetítenek előre a szezonális előrejelzések. Mind brit, mind amerikai modellek a június-július csapadékszegénységét jósolják. Az idei nyárra vonatkozó előrejelzések szokatlanok, mivel igen nagy valószínűséggel jelzik előre a forró nyarat. Márpedig ezek a prognózisok nagyon rossz hírek Magyarországra nézvést. Most még alig várjuk a melegebb napokat, de ha eljönnek, pokollá tehetik az életet, a mezőgazdaságot meg teljesen tönkretehetik. De nem csak azt. Majd tíz éve volt utoljára olyan meleg, hogy a Balaton – ez az óriási tócsa – majdnem kiszáradt, sem vitorlázni, sem fürödni nem igazán lehetett benne, és egyre csak párolgott, fogyott, mígnem az élővilága is megsínylette az aszályos forróságot. Évek kellettek hozzá, hogy az embereket visszacsábítsák a magyar tengernek partjára a bolgár és horvát tengerről. Később több konferenciát is összehívtak a Balaton megmentésére, vízutánpótlásának biztosítására, nem sok eredménnyel, mert a szakma abban maradt, hogy majd a természet megoldja a problémát. És tényleg: két éve még „árvízi” helyzet is kialakult a déli parton, amikor a vihar kikergette a hullámokat a tó medréből. S mivel a Balaton vízutánpótlása nem megoldott, most félő: ismét „kiszáradhat”, ami nemcsak szomorú képet nyújtana, de nemzetgazdasági szempontból jelentős bevételt hozó turizmus is megsínylene. Márpedig, ha sem a hazai turizmus – melynek egyharmad részét adja a Balaton –, sem a mezőgazdaság nem tud működni, nehezen keveredünk ki a válságból. S bár az említett prognózisok, meglepően egybehangzó jóslatokat tartalmaznak, számolni lehet a hosszú távú meteorológiai előrejelzések hibahatárával, és jobb időt remélni. Ha sok a csapadék, az a baj, ha meg pont ellenkezőleg, akkor meg az. Érdekes viszont, hogy amennyiben valóban ilyen fontos kérdés a Kárpát-medencében az időjárás milyensége, miért nem teszünk többet a várható természeti károk enyhítésére: a Vásárhelyi-tervből (a tiszai víztározók megépítéséből) is alig lett valami, pedig de jó lenne, ha lenne hová kiengedni a vízfölösleget egy-egy áradáskor, és mivel öntözni aszálykor. Mondom én, hogy még az időjárás is politikai kérdéssé válhat kis hazánkban. Akkor is, ha beszélünk, róla, akkor is, ha nem. Például, ha valóban elviselhetetlenül forró nyarunk lesz, felmerül-e szieszta bevezetésének gondolata, mondjuk a vakációtól az iskolakezdésig? Mert extrém melegek várhatóak továbbra is, a következő évtizedekben, mondhatni: mediterrán országgá válhatunk, ami nem is lenne baj, ha felkészülnénk rá, és ennek megfelelően állítanánk át a mezőgazdaságot és a vízgazdálkodást. Ennek jelenleg semmilyen nyomát nem látom, pedig az időjárás viszontagságaira felkészülni nemzetstratégiai kérdés. Beszéljünk hát az időjárásról többet, hátha beszédtémává válik a politikában is. Hátha nemcsak katasztrófahelyzetek fordulhatnak elő, hanem előre eltervezett forgatókönyvek is a döntéshozók polcain.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.