Egyetem

Értékcentrikus nevelésre koncentrál a Szepi

Értékcentrikus nevelésre koncentrál a Szepi

2012. január 22., vasárnap
Értékcentrikus nevelésre koncentrál a Szepi

Idén is megjelent a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium évkönyve. A Szepiben 290 éve indult az oktatás, majd az államosítás és a jogutód nélküli megszüntetés időszaka után, 20 éve újraalapították. Így amellett, hogy Szeged legősibb, egyben legfiatalabb iskolája is. Mindent egybevetve a 249. tanév második féléve következik – Károlyi Attila igazgatóhelyettessel beszélgettünk.

– Immár negyedik éve, hogy ilyen formában adják ki az évkönyvüket. Miért szeretik ezt a műfajt?

– Öt célcsoportnak szól. Elsősorban belső körnek szánjuk, a legfontosabb a diákság, hiszen a könyv közösségi eseményeket örökít meg a fotókon, melyek a Szepi-identitás erősítését is szolgálják. A gyerekek szeretik viszontlátni magukat a csoportképeken, újraélik az osztályprogramokat, felidézik az elmúlt tanév eseményeit, sikereit. Nem hagyományos évkönyvről van szó, legutóbb mintegy 300 színes fotó szerepelt benne és a szövegek rövid terjedelmű műfajok.

A „Szepi-kalendárium” szerkezete évről évre állandó. A képes adattárban, 50 oldalon, statisztikai adatok, tanári és tanulói névtárak szerepelnek, fényképekkel, a nem pedagógus iskolai dolgozókat is bemutatják. Az első két évben az épületről is olvashattak az érdeklődők. A tanév krónikája című rész a hagyományos képes krónika, az év eseményei, melyeket az iskolaújság cikkei, „megrendelt” beszámolók, illetve más források illusztrálnak. Itt kap helyet az osztálykirándulások, kiemelt kis közösségi programok, a nyári vitorlás-, evezős-, gyalog-, vagy kerékpártúrák fotóanyaga is. A harmadik fejezet a Közösségek iskolája, 70 oldalon, a közösségi életet mutatják be, írnak a lelki életről, a diákönkormányzat munkájáról és a tehetséggondozásról. Terjedelmes és részletes a szakkörök, a tanulmányi, a művészeti és a sportversenyek eredményeinek rögzítése. Egy-egy összefoglalóban vázolják a pedagógiai újításokat, illetve megnevezik, fényképpel bemutatják az év végi jutalmazottakat és az érettségizők nevei után továbbtanulási eredmények tekinthetők meg. A negyedik rész a Kapcsolatok címet viseli, és a szülőkkel, öregdiákokkal, testvérintézményekkel való együttműködésekről ad számot, megjelöli a pályázati programokat, támogatókat. Ide tartozik továbbá az is, hogy mely városi rendezvényeken szerepelt az iskola, illetve a következő tanévre beiratkozott diákok arcképeit is közlik.

– Tanáraik írásait és pedagógiai dolgozatokat is találunk a könyvben.

– A tanárok szakmai munkájának egy keresztmetszetét is adja a kötet, ezáltal kifejezi, hogy nem egy szűk közösség titka, hogy jó munkát végeznek munkatársaink, a lényegesebb pedagógiai folyamatok kapnak nyilvánosságot. A harmadik kör természetesen a fenntartónk. Szerencsések vagyunk, mert a rendi vezetés számára is tetszetős az iskola, a diákok és a tanárok teljesítményének ilyen formájú megjelenítése, mely egyben megmutatja a szakmai munkát, miként gyarapodnak az intézményhez tartozók emberségben és tudásban. Az évkönyv szól természetesen a szülőkhöz is, annál is inkább, mivel fiúiskola vagyunk, a fiúk pedig nem nagyon szeretnek beszélni otthon az iskolai dolgokról. Nem titkolt célunk, hogy büszke lehessen a család arra, hogy ide jár a gyermekük, hiszen ez a legjobb reklám számunkra. Évkönyvünket egyébként kedvelik a közgyűjtemények, a várositól az Országos Széchenyi Könyvtárig. Az adattárak, a beszámolók, a tematikus kronológiák és a leírások, értékelések, beszédek az utókor kutatói, az iskolatörténet írói számára alapvető forrást fognak nyújtani.

Tudatosan

– Egyre intenzívebb az iskola jelenléte a városi médiumokban, nyilván tudatosan építik a kommunikációt.

– Így van, ez tudatos megszólítása a környezetünknek, szeretnénk tájékoztatni a helyi társadalmat, hogy miként, milyen eredményességgel működik iskolánk, mely természetesen közéleti szereplő is, így saját színnel és hanggal akar jelen lenni a köztérben.

– Ahogy az épületbe lépünk, egy kivetítőn a napi eseményeket látjuk. Így mindig „képben vannak” a diákok?

– Az intézményen belül többfajta kommunikációs csatornát használunk, így például a belső kommunikációt segíti az aulában elhelyezett elektronikus faliújság, ami a napi eseményekről tájékoztat. Hetente frissítjük a „heti híreket” honlapunkon, melyen az e-napló mellett e-könyvtárat is találnak diákjaink, ide szépirodalmi műveket, kottákat, vallásos szövegeket töltünk fel. Havonta jelenik meg a Piár Futár című iskolaújságunk, ami immár több mint 80 számot ért meg, 10 éve folyamatosan megjelenik. Ez szintén a diákoknak, a családoknak és a tanároknak szól, valamint Szeged különböző pontjaira, a templomokba helyezzük ki, mint rólunk szóló hírmondót. Hamar elviszik. Az éves eseményekről a már említett évkönyv összegzően számol be.

Kihívások között

– Itt az új félév, mik várnak önökre idén? – Szeretnénk megmaradni kis iskolának. 320 fősek vagyunk, minden tanulót név szerint is lehet ismerni, fontosnak tartjuk a személyes, emberi kapcsolatok szerepét a tanulási folyamatban. A mostani pedagógiai kultúra nagy kihívásokat hordoz, mi az értékcentrikus és személyiségfejlesztő nevelésre fókuszálunk. Az új köznevelési törvény következtében pezsgő pedagógiai munka várható, hiszen majd át kell dolgoznunk az alapvető dokumentumainkat, és 15-20 éves intézményi stratégiát szándékozunk leírni. Az iskola életét egy-két évig még nagyban meghatározza az, hogy benne vagyunk a kompetencia alapú oktatásban, valamint sok IKT eszközt nyertünk, a digitális tartalmak használata mind a tanároknak, mind a diákoknak kihívás. A tartományfőnök úr vizitál - Említene néhányat az önöket jellemző, évente sorra kerülő rendezvényekből? - Vannak évente visszatérő események. A félév zárása után téli gyalogtúra és sítábor lesz, a nagyböjtben minden osztályban többnapos önismereti lelkigyakorlatot tartunk, májusban iskolai témahetet szervezünk, amely helytörténetre, illetve természettudományos témára épül. Az osztálykirándulások mellett feladatot jelent az osztályra alapuló négy-ötnapos nyári túrák szervezése is. Van olyan osztályfőnök, aki háromfajta nyári túrára is hívja tanítványait. Esélyegyenlőségi tervet valósítunk meg sajátos nevelési igényű diákokat, illetve a szociálisan rászorulókat segítve. Különleges foglalkozásokat szervezünk a tehetséges diákoknak. 12 iskolai verseny szervezünk még. Tavasszal kerülnek sorra a sporttagozatosok csúcsversenyei, közöttük több mint 10 fő országos válogatott kerettag. 11 művészeti versenyen szerepelnek diákjaink, jó lenne kiadni CD-n a művésztanáraink által megzenésített, az énekkar és a Népi Kamaraműhely által előadott, már felvett énekelt Balassi-verseket. Helyi rendezvényeken is fellépnek az ifjú előadók, sőt májusban megrendezi az iskola az V. Panel Reneszánsz Fesztivált. Lesz ballagás, érettségi és öregdiák-találkozó is. Találkoznak képviselőink nagykárolyi, aradi, temesvári, zentai testvériskolásokkal. Az évente visszatérő diákcsereprogram keretében Brühlbe, Németországba utaznak ki tanulóink. Nálunk a diákoknak évek óta kötelező az önkéntesség vállalása a 10. osztályos korukban, ez a Tevékeny Szeretet Iskolája – ez is olyan vonása az intézménynek, ami a világi iskolákban még csak most kezd elterjedni. Ami a jövőt illeti, nagyobb együttműködést tervezünk a városban, a régióban lévő egyházi iskolákkal, így például a Karolinával. – Gyakorta hallani főleg természettudományos tanárhiányról, mi a helyzet önöknél? – Amikor kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódóan több mint 60 harmincórás továbbképzésen vettek részt tanáraink a tanítás mellett. Részben ennek köszönhetően is mondhatni, túlképzett, az iskola jellegéből adódóan férfi többségű tantestületünk van, melyben az átlagéletkor 40 év. Nálunk semmilyen területen nincs tanárhiány, a jó szakembereket igyekszünk idejében megszólítani, akik valóban pedagógusok, nevelők akarnak lenni. – Hogyan áll az iskola infrastruktúrája? – A legújabb szegedi iskolaépület a miénk. 1999-ben költöztünk be olyan iskolaépületbe, amely 2,7 hektáros telken áll, zöld övezetben. A gimnázium mellett 80 fős kollégium, kézilabda-pálya méretű tornacsarnok és templom van. Nemrég több mint húszmillió forintos eszközfejlesztést hajtottunk végre, immár 8 interaktív tábla, 100 tanulói laptop áll rendelkezésünkre TIOP-pályázatok révén. Tavaly elkészült az iskola közösségi központja, a Pikk (Piarista Közösségi Központ), amely egyfajta kultúrházként működik, ifjúsági és felnőtt programokra egyaránt alkalmas. Egyedülálló módon tartozik hozzá egy középiskolás játszótér is. Ősszel készült el a futópálya rekortán burkolata, abban reménykedünk, hogy a sport területén végrehajthatunk még fejlesztéseket – ehhez pályázati forrásokra lesz szükség. Egy városfejlesztési tervben szerepelt, hogy legyen uszoda a Franciahögyön, örömmel venném ezt a szomszédságot, még ha a telkünk szélébe is kerülne.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.