Vélemény

Szeged és a visszakacsintó 50-es évek

Szeged és a visszakacsintó 50-es évek

2011. augusztus 15., hétfő
Szeged és a visszakacsintó 50-es évek

Nem akarok a médiatörténet gödrébe zuhanni, itt a felszínen is épp elég a kosz és a sötétség. Viszont felettébb beszédes, hogy mióta egy gaz náci felismerte, micsoda propagandalehetőség van abban, ha a kisebb-nagyobb hazugságokra, ördögi ideológiákra ráhúzzuk Justicia ruháját, azóta ez az öltöztetősdi csak még körmönfontabb lett.

Ma már sokkal kifinomultabban, szinte művészien kell ezt csinálni, hiszen nincs mód bebörtönözni senkit – ahogy például az 50-es években –, ha más hangon szólal meg, mint amit a hatalom megkíván, vagy egyszerűen csak nem ért egyet, és ezt ki is mondja. Művészet emberek, én mondom, művészet! Ezt már oly gyakran tapasztaltam, de a minap ismét belefutottam egy divatbemutatóba, így most friss az élmény. Megjelent egy országos híradás arról, hogy melyik megyei városnak mennyi az adósságállománya. Szeged tartozásairól ráadásul maga az önkormányzat sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t. No, aztán le is jött a hír,

miszerint Szeged hitelállománya 23 milliárd forint

. Ez pedig így a címben bár nem hazugság, de baromi rosszul mutat – a fene enné meg a szerkesztőt. Így hát csörgött a piros telefon, összeült a Kerekasztal, és nyomtatva már szórták is ki a kedvezőbb küllemű cikket megyeszerte, miszerint városunk adósságszolgálata nagyon jó, az éves bevételének mintegy 2,5 százalékát költi csak törlesztésre, szemben a környező városokkal (részletes összehasonlítás), ahol sokkal nagyobb ám a baj. (Érdekes, hogy egy nagyon régi polgármesternél 5 milliárdos hitelállománynál csődöt és felelőtlen gazdálkodást kiabáltak a most hatalmon levők. Az egy eladósodott Szeged volt, a mai pedig – a tízezrével postaládázott betűk szerint – egy rendben törlesztő Szeged a 23 milliárdos adósságával.) Ráadásul nem győzik hangsúlyozni, hogy mennyi, de mennyi fejlesztési hitel van ebben a 23 milliárdos tételben. És itt térhetünk át a következő jelentősen felöltöztetett kommunikációra. Hiszen ezekből a fejlesztési hitelekből bizony az olyan beruházásokat finanszírozzák, mint amilyen az elektromos-tömegközlekedési nagyprojekt, amit finoman szólva is több botrány kísért már, mint egy kamaszlány pénteki, szombati éjszakáit. Bár most viszonylag jól haladnak a munkálatok, az új menedzsmenttel mintha megpezsdült volna a munkakedv (igaz a belváros háborús állapota nem éppen jó PR), mégis az 1-es vonal alig egy éves használata után újabb botrány kerekedett:

a sínzóna szinte összes betoneleme kettétört

. És a helyett, hogy a problémákról, a felelősök megnevezéséről nyitnánk vitát, ismét munkához látott a Kerekasztal és tökéletesen lemásolták a fenti szisztémát. Összehasonlították szeged gigaberuházását más városok hasonló fejlesztéseivel, és kihozták, hogy Szeged az első a tömegközlekedés-fejlesztésben, hogy ismét tízezrével szórják szét e mutatós információt a postaládákba. Komolyan mondom kedves Kerekasztal, ez a művészet! Isten hozott „itthon” újra 50-es évek!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.