Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Szórakozás

Hármas kiállításcsokor a Somogyiban + FOTÓK

Hármas kiállításcsokor a Somogyiban + FOTÓK

2011. augusztus 5., péntek
Hármas kiállításcsokor a Somogyiban + FOTÓK
A csipkék királynője, a halasi csipke, Keczer Tamás karikásostorai, Kovács Sándor fafaragásai, illetve népművészetet és népzenét bemutató dokumentumok várják a Somogyi-könyvtár látogatóit a bibliotéka első emeletén augusztus 27-ig.Kovács Sándor szegedi fafaragó, népi iparművész paraszti és pásztor használati tárgyakat készít. Ezekhez főleg a gyümölcsfákat szereti használni alapanyagként: dió, körte, cseresznye, szilva. Egy díszes borotvatok, vagy sulykoló – ezzel verték annó a mosásnál a ruhákat – is került a tárlóba. Többségében somogyi mintás darabok, amelyeket igen időigényes elkészíteni – tudjuk meg a fafaragótól. Virágok, fák stilizált motívumai, illetve az állatvilág jelenik meg a tárgyakon, ez utóbbit inkább kisplasztikához, vagy portrénak alkalmazza az iparművész. Mit látunk még? Fakanál ragadozó madár fejével, amit Kovács Sándor nagyapjától örökölt meg, akinek van egy ilyen mintázatú görbebotja. A nagyapa valaha Wenckheim dobozi gróf asztalosaként dolgozott – meséli a fafaragó. Kovács Sándor jórészt autodidakta módon tanulta ki a szakmát, illetve Szekeres István, dombóvári fafaragó segítségével, aki korábban pásztor volt, így valóban „élte” a népművészetet. „Már gyerekkoromban kapirgáltam kéregmintákat, ő kimondottan csak somogyi mintát készített” – így a faragó, akiről azt is megtudjuk, a népművészet iránti szeretete abban is megmutatkozott, hogy a Szeged Táncegyüttesben néptáncolt Nagy Albert hatására. Kakasos mogyorótörő, diótörő, csigacsináló, lisztmerítő kanál, díszes szalvétatartók – ezeknek jórészt mind megvolt persze a hétköznapi változata is, ami sok esetben nem volt ennyire míves.

A karikás mestere

És az ostornyél sem maradhat el, ez hozta össze Keczer Tamás makói karikásostor-készítővel, aki tájjellegű karikásokkal foglalkozik. Mint mondja, ugyanolyan módszerrel készíti őket, mint egykor a pásztorok. Nemcsak „csinálja”, hanem tanulmányozza is a csattagó szerszámokat. A kiállításra kerülő ostorok az 1850-től az 1980-as évekig terjedő időszakban voltak jellemzők. A maiak már sokkal kommerszebbek, és nem olyan mívesek – meséli Keczer Tamás, akitől azt is megtudjuk, érdekes megkülönböztetni a különböző tájegységek karikásait, így például van speciálisan szegedi ostor is. A brüsszeli hungarikumfesztiválon egy palóc ostora szerepelt. A hortobágyi „szerszám” a legdíszesebb és legmunkaigényesebb, mellette készít még kissárréti (Békés megye), makói, vásárhelyi, tanyai ostorokat, sőt, újabban székelyföldiekkel is próbálkozik.

Évszázados titok

A halasi csipkevarrás hagyománya 2010. óta a magyar szellemi kulturális örökség része: Kiskunhalason több mint százéves hagyománya van a csipkevarrásnak. A halasi csipke az elmúlt évszázad folyamán méltó vetélytársa lett a brüsszeli és a velencei csipkének, több világkiállítás nagydíját is elnyerte. A százszázalékosan kézimunkával készülő csipke titkát csak tíz halasi csipkevarró ismeri. A Somogyiban most a Halasi Csipkemúzeum anyagából tekinthető meg válogatás.

Tápai gyékényszövés és Dankó-kotta

A Somogyi-könyvtár különgyűjteményeiből, főleg a helyismereti gyűjteményből került egy rövid, ám annál velősebb válogatás a tárlókba, mely a szegedi, illetve Szeged környéki népművészetet, népviseletet mutatja be. A tápai gyékényszövést Bálint Sándor Szegedi szótárából olvashatják el az érdeklődők. Kálmány Lajos sem maradhat el, aki a szegedi táj népköltészetének feltárásában, illetve megmentésében játszott kulcsszerepet – sorolja Somogyi Szilvia könyvtáros. Képeslapok szemléltetik a subás szűrt, népzenék, népdalok kottái sorakoznak Dankó Pista gyűjtéseiből. Főként barátja, Pósa Lajos verseit zenésítette meg, ezt mutatják kéziratos kottái. A Liszt-év kapcsán a zeneszerző Revive Szégedinjének hasonmáskiadása is megtekinthető (melynek egyébként eredetijét is a Somogyi őrzi) – az 1879-es árvízhez kapcsolódó mű kettős átirat, a Massenet hangszerelte változatot dolgozta át Liszt. A nagy zeneszerző árvízsegélyéről Vasváry Ödön, a Vasváry-gyűjtemény adományozója is említést tesz. A Délmagyarország 1931-es évéből egy lapkivágat is látható, Juhász Gyula Liszt Ferenc emlékezete című versével. Bartók egyik szegedi népdalgyűjtésének kottája, illetve a Balázs Béla-Bartók-féle Fából faragott királyfi Vaszy Viktor hagyatékából. 1907-ben adták elő az első Kodály-népdalfeldolgozást Szegeden, ennek a műsorát is böngészhetik az érdeklődők.
karikásostor Somogyi-könyvtár halasi csipke népművészet

Ez is érdekes lehet

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

Regionális hírportálok
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
Közélet Gazdaság Magazin Bulvár Szolgáltatás Rádió
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
© 2023logo