Vélemény

Vélemény: Árja Testvériség

Vélemény: Árja Testvériség

2011. március 30., szerda
Vélemény: Árja Testvériség

Zagyva Gyulának igen nagy a felelőssége a történelmi párhuzamok megvonása során olyan időkben, amikor egyrészt olykor tényleg nem túlzás „polgárháborús” állapotokról beszélni, másrészt viszont színre lépett a szó szerinti terrorizmus.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az USA magyarországi nagykövete nyilatkozatban ítélte el azt, hogy Zagyva György jobbikos országgyűlési képviselő – a sajtótudósítások szerint - a magyar Ku Klux Klan megjelenését sürgető kijelentést tett. Mint fogalmazott, nincs helyük a civil politikai diskurzusban olyan csoportoknak, amelyek félelmet keltenek, és az erőszakot hirdetik. A nagykövet asszony a kormánya nevében még nagyra értékelte a magyar kormányzat elkötelezettségét minden magyar polgár jogainak megvédésében, tekintet nélkül etnikai, kulturális vagy társadalmi hátterükre: „Magyarország mellett állunk, készen arra, hogy szembeszálljunk a gyűlölettel, bárhol is jelenjék meg akár Magyarországon, akár az Egyesült Államokban". Az egyik napilap megfogalmazása szerint Zagyva azt mondta, hogy "miként annak idején az Egyesült Államokban, úgy nálunk is megvan az indoka annak, hogy megjelenjen a magyar Ku Klux Klan". A képviselő erre úgy tájékoztatta a közvéleményt, hogy ő a Ku Klux Klan magyarországi megjelenését nem kívánta, a szervezetről elismerő szavakkal nem beszélt. A problémával azért tartom érdemesnek foglalkozni, mert tipikus példája a közgondolkodást és közhangulatot mérgező ügyeknek, amik a „mondatvadászat” nevű, szimbolikus politikai játszmából állnak elő. Érdekes módon magában a magyar sajtóban az a formula terjedt el, hogy „sajtótudósítások szerint” sürgette a képviselő a Ku Klux Klan jelenlétét, ugyanakkor a sajtómunkások nem vették a fáradtságot, hogy utánajárjanak az egyébként igen súlyos tényállást tartalmazó „tudósítás” valóságtartalmának. Ezt azért is hiányolom, mert a kijelentés, miszerint nálunk is „megvan az indoka” annak, hogy megjelenjen a magyar Ku Klux Klan, önmagában nem jelenti a szervezet megjelenésének „sürgetését”. Az valahogy úgy hangozhatnék, hogy eljött vagy itt az ideje a magyar Ku Klux Klan megjelenésének. A képviselő tehát nem sürgette expressis verbis a magyar Ku Klux Klan megjelenését, az ügy azonban nem ilyen egyszerű. Zagyva György országgyűlési képviselő egy rendezvényen egészen pontosan azt mondta, hogy az „indok”, ami miatt Amerikában egykoron megjelent a Ku Klux Klan, „most is megáll a magyar vidéken, hiszen a cigányhordák fosztogatják és terrorban tartják a kis falvak és a kisvárosok lakosságát, de egyelőre még nem tartunk itt, de az MSZP szerint a Ku Klux Klan lángoló keresztet állított Gyöngyöspatán, és amikor ez kiderült, hogy … ez nem volt igaz, akkor Szanyi Tibor megrántotta a vállát, és azt mondta, hogy dehogy kér ő bocsánatot a Jobbik képviselőjétől, hiszen az

ugyan nem történt meg, de megtörténhetett volna”. A történetnek tehát két fő eleme van: Szanyi Tibor reakciója egy blöffre és Zagyva Gyula történelmi ismeretei. Szanyi Tibor országgyűlési képviselő Polgár Tamás (Tomcat) telefonbetyárkodásának áldozata lett. Ő hívta fel Szanyit, kiadva magát gyöngyöspatai cigánynak, és hitette el vele, hogy keresztet égetnek. Szanyi láthatólag nem tanult abból, hogy ilyen jellegű valótlanságokkal és féligazságokkal a rendszerváltás óta operálnak, ezért óvatosnak kellene lennie. Még az 1990-es évek elején történt, hogy az akkor liberális Magyar Hírlap arról írt, hogy Budapesten egy fiatalembert a zsidósága miatt belevertek egy kirakatba, aki azonban a nyomozás során bevallotta, hogy ő verte be szerelmi bánatában a kirakatot. A lap erre azt tudta reagálni, hogy lehet, hogy nem történt meg az eset, de megtörténhetett volna… Később Hanák Péter történész feleségéről terjedt az ellenzéki médiában, hogy antiszemita támadás áldozata lett, amikor az utcáról a nyitott ablakon át megütötték, és ez heves tiltakozásokat váltott ki. A nyomozás aztán megállapította, hogy az ablak olyan magasan van, hogy fizikai képtelenség lenne a támadás kivitelezése. Az ismertebb esetek között van még „Mortimer” ügye: ő 2005-ben egy buszon valóban rátámadt karddal egy 15 éves cigány fiúra, ami miatt megintcsak sokan tiltakoztak a magyar rasszizmus ellen, és még Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is foglakozott vele az Országgyűlésben, mígnem kiderült, hogy az elkövető is cigány volt, ezért az ügy gyorsan lekerült a politikai napirendről. Zagyva Gyula ott téved, hogy a „fehér faj” felsőbbrendűségét hirdető Ku Klux Klant nem valamiféle „négerbűnözés” miatt hozták létre, tehát nem ez volt az „indoka” a megalapításának, hanem az általuk alacsonyrendűnek tartott „fekete faj” egyenjogúsításának megakadályozása és a feketék szimpla gyűlölete. A rasszizmus mellett a Klant sajátos etnocentrizmus is jellemezte, aminek megvolt a magyar tanulsága. Protestáns angolokként erőszakosan felléptek a bevándorló nem angolszászok és a katolikusok ellen is. Szívesen gyújtottak fel német katolikus templomokat, de megvetették az olyan keleti népeket, mint a szlávok vagy a magyarok, ezért áldozataik között keresztény magyarok is voltak. A valóságban voltak konfliktusok a feketék és a fehérek között, amiknek adott esetben a feketék is felelősei voltak, de a Klan nem valamiféle „önvédelmi” szervezetként jött létre. Valamivel más a helyzet a már hírhedté vált Árja Testvériséggel. Ezt a szervezetet fehér rabok alapították az USA-ban a hatvanas években, erős faji motivációval, de a közvetlen kiváltó ok az volt, hogy a fehér rabok egyre több támadásnak voltak kitéve a hamarább megszerveződött fekete és latin bandák részéről. Itt tehát volt valamiféle ok-okozati összefüggés, de az Árja Testvériség rövid úton bűnszervezetté nőtte ki magát, és a „faji” ideológia, meg a „faji” alapon elszenvedett sérelmek csak leplei a törvénytelenségnek és brutalitásnak. Az, hogy „egyelőre nem tartunk itt”, azaz cigányellenes magyar Klan nem jött létre, némi jó indulattal értelmezhető úgy is, ahogy mások, nem jobboldaliak vagy társadalomkutatók beszélnek „polgárháborús” állapotokról vagy „polgárháború” veszélyéről a cigány-magyar konfliktusok kapcsán. Emlékezzünk csak 1992-re, amikor Kétegyházán elkeseredett emberek felgyújtották a falut rettegésben tartó Csurár család házát. Ha elszabadulna a pokol, a kis helyi polgárháborúk pokla, nincs kizárva, hogy Klan-jellegű szerveződések kelnek életre. Hiszen a „romagyilkosságok” elkövetői is eleve titkosan és faji alapon szervezkedtek: ártatlan áldozataik nem voltak „cigánybűnözők”, csak és kizárólag etnikai hovatartozásuk miatt ítélték halálra s végezték ki őket – ami megegyezik a Klan logikájával. Úgy gondolom hát, képviselőként Zagyva Gyulának igen nagy a felelőssége a történelmi párhuzamok megvonása során olyan időkben, amikor egyrészt olykor tényleg nem túlzás „polgárháborús” állapotokról beszélni, másrészt viszont színre lépett a szó szerinti terrorizmus. Hívő keresztényként az lenne az igazi próbatétel a képviselőnek, ha vallásos, istenfélő és templomjáró cigányokra gyújtanák rá az Isten házát egy „magyar klán” tagjai, és döntenie kell, hogy ki mellet álljon ki: cigány, de keresztény „testvérei” vagy a cigányellenes „árja testvérek” mellett.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.