Közélet

Tüzelhetünk-e a bontásból kikerülő fahulladékkal?

Tüzelhetünk-e a bontásból kikerülő fahulladékkal?

2011. február 28., hétfő
Tüzelhetünk-e a bontásból kikerülő fahulladékkal?

Igen, de nagyon drága lehet

A panelfelújítás terén Szeged országos viszonylatban az élen jár, amire méltán büszkék a helybeliek, arra viszont már kevésbé lehetnek, hogy a bontásból kikerülő régi faanyagot, ajtókat, ablakokat, léceket ügyes, vállalkozó kedvű honfitársaink - feltételezhetően aprópénzért - megvásárolják, majd a környék lakóinak legnagyobb bosszúságára felelőtlenül elégetik, ezzel fűtenek. A fán található - akár több rétegű - lakk égés közben iszonyatos bűzt áraszt, a szomszédok már ablakot nyitni, szellőztetni sem mernek. A panaszosok – többről is tudunk, közülük az egyik tápéi a legelkeseredettebb - nem tudnak kihez fordulni, mert az illetékesek mossák kezeiket. Környezetvédelmi szempontból nyilván az lenne a megoldás, ha ezeket az anyagokat újrahasznosítanák, de nem ez történik. Az égés során mérgező anyagok is felszabadulnak, s ezek szennyezik a környezetet. A szegedi önkormányzat illetékesétől megtudtuk, noha ők részt vesznek a panelrekonstrukcióban, az ügy nem rájuk tartozik, nincs jogosultságuk, hogy a bontásból kikerült fahulladék sorsát vizsgálják. Esetleg közös képviselők tudhatnak valamit – próbálnak meg útbaigazítani -, hiszen ők kötik meg a szerződést a felújítást végző vállalkozóval. Néhányukat megkerestük, de nem lettünk okosabbak: ők sem foglalkoznak a régi ajtók, ablakok elszállításával, azt többnyire a vállalkozóra bízzák, aki meg valószínűleg eladja az árut. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatóhelyettese elmondta, miniszteri engedély nélkül nem nyilatkozhatnak, meg különben sincs tudomása róla, hogy bárki tett volna náluk hasonló bejelentést. Ennek ellentmondani látszik a kollégám levele, aki még tavaly nyáron próbálta kideríteni a felügyelőségen, kinek a hatáskörébe tartozik az, ha az egyik szomszédja egész télen bontásból szerzett hulladék-anyaggal tüzel – megkeserítve ezáltal az életüket. Az osztályvezető akkor Illés Zoltán államtitkár úrhoz irányította. Ezután, mondani sem kell, feladta. A Levegő Munkacsoporthoz fordultunk, ahol Lenkei Péter, a környezeti tanácsadó iroda vezetője azonnal válaszolt megkeresésünkre. Elküldött egy formanyomtatványt, amelynek tárgya az illegális hulladékégetés, címzettje pedig a település jegyzője. „Az égetés maró szaga és füstje egyértelművé teszi (…), hogy az ingatlan tulajdonosa illegális tevékenységet végez, melyre kiterjed a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet hatálya és csak nagyon szigorú jogszabályi feltételekkel (a hulladék égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet betartásával végezhető tevékenység.” A levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértéke különböző, 50 ezer forinttól 300 ezer forintig terjed. Amennyiben az égető nem ismeri el, hogy háztartási tüzelőberendezésében hulladékot éget, a kéményből vett koromminta laboratóriumi vizsgálatával megállapítható a hulladékégetés ténye. A bejelentő természetesen kérheti személyes adatainak védelmét. A jegyzőn kívül hasonló panasszal fordulhatunk a település ügyészségéhez, amely ugyancsak kompetens az ügyben. Az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvből a következőképpen rendelkezik: 281/A. § (1) „Aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A bontásból kikerülő fa hulladékanyag eltüzelése tehát, mint látjuk, csöppet sem energiatakarékos vagy zsebet/pénztárcát kímélő fűtési megoldás. Ellenkezőleg…

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.