Kultúra

Toulouse-Lautrec litográfiái Szegeden

Toulouse-Lautrec litográfiái Szegeden

2010. január 30., szombat
Toulouse-Lautrec litográfiái Szegeden
Megnyitották pénteken a Reök-palotában a Henri Toulouse-Lautrec (1864-1901), a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású alkotójának litográfiáit bemutató tárlatot, melyet egészen május 6-ig látogathatnak az érdeklődők. A műveken kánkán-táncosok, sanzonénekesek, bohócok és artisták kelnek életre, a bohém Montmarte világa elevenedik meg. A modern plakát ősatyjaként is emlegetett művész híres plakátjainak kicsinyített litográfiái között a Moulin Rouge éjszakai hangulatát megidéző alkotásokra is rálelhetünk. Toulouse-Lautrec Párizsban töltött utolsó tíz évére koncentrál a kiállítás, 1891-től 1901-ig. A Szegeden látható litográfiák között több mint húsz olyan másolat is található, amelyet az életművet őrző Albi Múzeum készített a család szigorú ellenőrzése mellett. A kiállításon szereplő fekete-fehér és színes litográfiák egy New Yorkban élő, magyar származású műgyűjtő-galerista anyagából érkeztek Szegedre. Henri Toulouse-Lautrec 1864-ben született Henri Marie Raymond de Toulouse-Lautrec-Monfa néven, grófi családba. Életét és művészetét is meghatározta betegsége, az úgynevezett tömöttcsontúság. A kis Henri tizennégy, majd tizenöt éves korában egymás után eltörte mindkét lábát, és mivel csontszövete túl gyenge volt ahhoz, hogy a törések összeforrjanak, megállt a növésben. Magassága felnőttként sem haladta meg a 152 cm-t. Iskoláit ezután magánúton folytatta, visszahúzódó fiú vált belőle. Apja – miután megtudta, hogy fia nem lesz képes vele vadászni, lovagolni és más férfias tevékenységeket folytatni – többé szinte tudomást sem vett róla. Anyja viszont visszahúzódó fiának szentelte életét. Toulouse-Lautrec legfőbb elfoglaltsága már ágyhoz kötöttsége alatt is a rajzolás volt. Érettségi után a kor híres francia festőinek műhelyében tanult, itt ismerkedett meg többek közt Vincent van Gogh-gal is. Az impresszionizmus érdekelte, majd később modernebb irányzatok felé fordult. Végül a posztimpresszionizmus egyik legeredetibb mestere vált belőle. A szülői házból kikerülve – 1884-ben – a Montmarte-ra költözött, példaképe, Edgar Degas egykori házába. Innentől élete fordulatot vett: belecsöppent a bohémek színes, izgalmas, ám romlást hozó világába. Megragadta a környezet: a kabarék, zenés kávéházak, alvilági figurák, bohócok, prostituáltak adták festményei témáit. 1889-ben megnyílt a Vörös Malom, vagyis a Moulin Rouge, a bohémek és így Toulouse-Lautrec legkedvesebb mulatója, a párizsi éjszakai élet legfelkapottabb, legcsábítóbb szórakozóhelye. Megnyitása előtt őt bízták meg a hely plakátjának megtervezésével. Elkészítette a La Goulue-t, egyik leghíresebb plakátját, a Moulin Rouge egyik leghíresebb kánkán táncosnőjéről. A kritika meleg fogadtatásban részesítette Toulouse-Lautrec-et, aki elkezdett intenzívebben foglalkozni a litográfiával. Két másik mesterműve a La Goulue és nővére a Moulin Rouge-ban és Az angol úr a Moulin Rouge-ban. Haláláig – mely egyenes következménye volt annak a romboló életmódnak, az alkoholizmusnak és éjszakázásoknak, amit folytatott – több mint 350 litográfiát készített, ebből számos plakátot, olyan sanzon- és kabaré-énekesekről, mint Yvette Guilbert, Aristid Bruant és Jane Avril.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.