Írjon nekünk

Kultúra

Háromszoros székely jubileum Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/misi.jpg

Megjelent:

Mihalik Kálmánra, a Székely himnusz zeneszerzőjére emlékezett a Csongrád Megyei Önkormányzat, a Mihalik Kálmán Alapítvány és a Szegedi Erdélyi Kör szeptember 4-én. Az esemény hármas jubileummal kapcsolódott össze: a zeneszerző tragikusan korai halálának éve egyben a Székely himnusz első elhangzásának esztendője is; a Szegedi Erdélyi Kör pedig  megalakulásának 20. évfordulóját ünnepelhette.

A Belvárosi temetőben az orvos és zeneszerző Mihalik Kálmán sírjánál – ahol a napokban járt először székelyföldi delegációGál Imre székely fafaragó, a Mihalik Kálmán Alapítvány elnöke mondott beszédet, melyben felidézte: gyermekkorában az iskolában a Miatyánk után énekelték mindig a Székely himnuszt, így azt hitték, hogy az is imádság. “Valójában az is” – tette hozzá Gál Imre. Az alapítvány elnöke azt is hangsúlyozta: Mihalik Kálmán és Csanády György, a Székely himnusz szövegírója értéket hoztak létre, amely mindaddig él, amíg értéknek számít abban a közösségben, amely számára megalkották.

Mihalik Kálmán (Oravicabánya, Krassó-Szörény megye, Románia, 1896. február 21. – Szeged, 1922. szeptember 6.) orvos, zeneszerző. Édesanyja csíki székely asszony, édesapja kassai polgár volt. Mihalik Kálmán 1918-ban a kolozsvári egyetemmel együtt előbb Budapestre, majd 1920-ban Szegedre került. Kutatóorvos lett az egyetemen, és tanársegédként dolgozott Reinhold professzor mellett. Mindössze 26 éves volt, amikor tífuszban meghalt. Szegeden temették el. Faragott kopjafás sírja a szegedi Belvárosi temető régi bejárathoz közeli részében található meg.
Szegeden írta 1921-ben – Csanády György szövegére – a Székely himnusz (Erdélyi himnusz) zenéjét. Több forrás állítja, hogy a dalt 1922-ben énekelték először egy SzEFHE-közgyűlésen (Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, alapítva 1919). A dal Erdély székely-magyar lakosságának második himnuszává vált. 1945 után a diktatúra éveiben tiltva volt, de azért bensőséges rendezvényeken, vagy családi eseményeken gyakran rázendítettek. A rendszerváltás óta népszerűsége növekszik, jelenleg a Himnusz és a Szózat mellett sok politikai, illetve civil szervezet rendezvényén éneklik rendszeresen Magyarországon.

A sír megkoszorúzása után az emlékezés a Megyeházán Gál Imre kiállításának megnyitásával folytatódott, melyhez Zámbó Gézáné, nyugdíjas tanár mondta el gondolatait. Gál Imre alkotásai között a trianoni emlékmű mellett székely kapuk, kopjafák, bútorok, népművészeti fafaragásokat találhatunk, számos munkája díszíti városok köztereit. A művész ars poeticája: a kivágott fa új életre kel, ha megmívelik – hangzott el a megnyitón, melyen a Forgatós Kamara Táncegyüttes, valamint Hegedűs Zoltán és zenekara is közreműködött.

A Szegedi Erdélyi Kör megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Nagy Árpád, az Erdélyi Körök Országos Szövetségének elnöke mondott köszöntőt. “Tisztünk és hivatásunk az, hogy előhívjuk mindazokat a hagyományokat és kincseket, amelyek egy ébredő, és reménység szerint izmosodó nemzet minden egyes tagját tudatára ébresztik, hogy milyen mély és robosztus gyökereink vannak kultúrában, szellemben, hagyományban, lélekben, melyre nemcsak üres büszkeséggel, fehér asztal mellett piros borral itatva kicsit megemlékezhetünk, hogy aztán búsan visszamenjünk a hétköznapokba, hanem azt szeretnénk, hogy valóban éltetőnk legyen” – buzdított az elnök.

A Szegedi Erdélyi Kört 1989-ben alapították, Pordány László, az MDF egyik alapító tagja és felesége, Csikós Mária kezdeményezésére azok a magyarok, akik 1989 előtt menekültek el Romániából és szerettek volna gyökeret verni Szegeden. Akkor a szerveződés mintegy 200 tagot számlált, ma 40 tagja van hivatalosan. A Szegedi Erdélyi Kör elnöke Gál Imre. A kör 1991-ben Mihalik Kálmán Alapítványt hozott létre tehetséges erdélyi fiatalok támogatására.

Erdélyi Körök Országos Szövetsége jelenleg 23 tagszervezetet számlál Magyarországon, de külföldön ennek többszöröse a szövetségen kívüli székely körök száma. Az elnök elmondta: az idők során ugyan fogyatkoznak a tagjaik, de azért maradtak még “szent megszállottak”, akik még nem felejtettek el mindent. Olyan szigetek ezek a körök, ahol még érezhető az erdélyi összetartás. “Több erőt kell venni magunkon is, hogy egymást elfogadjuk és megbecsüljük. Ezenkívül pedig az ifjúság viheti előre az ügyünket, ott találhatunk már inkább halló fülekre, ezért a szövetség meg is célozza azt, hogy nyári táborokat, pályázatokat, versenyeket hirdetve keresi a fiatalok megszólításának lehetőségeit” – mondta el portálunknak Nagy Árpád.

Hirdetés

Kommentek

Hírzóna

A beszédkészségével jutott Szegedről Európa elitjébe

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/misi.jpg

Megjelent:

Hosszú út volt, sok áldozattal, rengeteg idő- és energia ráfordítással, nem kevés megpróbáltatással járt.

Tovább olvasom

Kultúra

Fiatal csapat egy vérbeli krimiben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Megvan a Rigoletto szereposztása.Tihanyi Ildi és Náray Tamás tervezők gyönyörű fantáziavilágot álmodnak a színpadára.

Tovább olvasom

Hírzóna

Megvan a mórahalmi Patkó Lovas Színház jövő évi műsora!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Bemutatják a Nemzeti Lovas Színház egyik legnagyobb sikerdarabját, A Fekete álarcos lovast és új bemutatóként érkezik a Kincsem című musical is. HirdetésKommentek

Tovább olvasom

Aktuál