ARC

Kalmár Ferenc: Nincs szükség jobboldali Botkára

Kalmár Ferenc: Nincs szükség jobboldali Botkára

2009. augusztus 7., péntek
Kalmár Ferenc: Nincs szükség jobboldali Botkára
Vajon mi rejtőzik a botkai sikerpropaganda mögött: valós teljesítmény, nehezen feltartóztatható kommunikációs offenzíva vagy a jobboldal által elkövetett hibák? Milyen irányba haladt Szeged az elmúlt hét évben, járható-e ez az út? Ha nem, milyen alternatívát kínál a város számára a Fidesz és a KDNP? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kalmár Ferenccel, a KDNP országos alelnökével, szegedi frakcióvezetőjével.A nagyfai börtön bezárásának megakadályozására, a szegedi munkahelyek védelmére szólította föl a minap Botka László polgármestert, országgyűlési képviselőt. Hosszú idő óta folyik adok-kapok a városvezetés és ellenzéke között ezen a téren: a jobboldal az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikáival érvel, mennyivel növekszik a szocialista érában a helyi munkanélküliség, a polgármester pedig arról beszél, hány új munkahelyet teremtettek az utóbbi években. Ki az, aki trükközik ebben a számháborúban? – Őszinte meggyőződésem, hogy Szeged legnagyobb problémája a helyi gazdaság gyengesége. Ha egy 165 ezer lakosú város lakosságának jelentős része máshová kénytelen járni dolgozni, netán nincs is munkahelye, annak a településnek nincs megtartóereje. Polgármester úr folyamatosan ismételgeti, az okozza a problémát, hogy minden Szegeden végzett itt akar maradni. Ez azonban messze nem igaz! Hozzám csak a múlt héten hárman fordultak azzal a kéréssel, hogy segítsek nekik állást szerezni, mert elvesztették munkahelyüket, megszűnt a cég, ahol dolgoztak, vagy leépítésre került sor. Ők mindannyian szegediek voltak, és ez hétről hétre így megy! A jelenlegi szocialista–szabad demokrata városvezetés legfőbb bűnének azt tartom, hogy nem foglalkozik a helyi gazdaság fejlesztésével, a beruházások Szegedre irányításával. Botka László azt állítja: Szeged sosem volt iparváros – és megint csak téved! Bár a város mezőgazdasági terület közepén fekszik, korábban komoly gép- és olajiparral is rendelkezett. Magam mérnökemberként a kábelgyárban dolgoztam, s végigéltem annak tragédiáját. Az 1990-as években 10 ezer munkahelyet veszített el a város, s nem teremtettek ezek helyett újakat. Botka László 2002-ben évi 4-500 új munkahelyet ígért, s tessék, ebből sem valósult meg semmi.

Botka László és a gazdasági állóvíz

Gőzerővel folynak viszont az olyan nagyprojektek, látványberuházások, mint az újszegedi élményfürdő építése vagy az elektromos tömegközlekedés fejlesztése. Ezek haszontalanok lennének? – Nézze, a 90-es évek végén, illetve az ezredfordulót követően volt egy olyan időszak, mikor eladhatóvá kellett tenni Szegedet, ki kellett csinosítani a várost, hogy kellemes környezet fogadja a lehetséges befektetőket. Ezen azonban már régen túl kellett volna lépni, ám Botkáék nem tették, ezért a gazdaság továbbra is helyben jár. Költségvetési várossá váltunk. Szeged azzal az előnyével sem tudott élni, hogy az utóbbi hét év baloldali kormányzása idején volt két olyan MSZP-s országgyűlési képviselője, Botka László és Ujhelyi István, akik pártjuk meghatározó embereinek számítanak, s akik mindig hűen szolgálták az aktuális miniszterelnököt. A munkahelyteremtéshez semmiféle kormányzati hátteret, hátszelet nem sikerült biztosítaniuk. Botka Lászlóék a helyi gazdaságot csak a turizmuson keresztül próbálják mozgatni, ám a gasztronómiai fesztiválokkal csak kevergetik az állóvizet. Polgármester úrnak bizony Budapesten és külföldön kellett volna kilincselnie, lobbiznia, hogy befektetőket csábítson a városba!
Botka László – ahogy ön is említette – egykoron Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc feltétlen hívének számított, újabban Bajnai Gordont támogatja odaadóan, miközben látható az a törekvése is, hogy egyfajta kormánytól független vidéki sikerpolitikusnak állítsa be magát, aki a fideszes Kósa Lajossal vagy Páva Zsolttal működik együtt, s semmi köze a bukott kormányfőkhöz... – Ezt politikai fogásnak ítélem meg, ezzel próbálja magáról lemosni az elmúlt hét esztendő gyalázatos kormányzati teljesítményének sarát. Az emberek azonban nem veszik ezt be! Botka László Ujhelyi Istvánnal együtt a hét év alatt egy alkalommal sem ment szembe az aktuális kormányfővel, minden döntésnek részese volt. Őszödön sem állt föl, hogy kikérem magamnak; mindig jó MSZP-s katonaként tette a dolgát! – Értem, amit mond, mégis: Botka László bárhol megjelenik, árad belőle a magabiztosság, hogy milyen népszerű ő és a politikája, ezzel párhuzamosan pedig nem lehet nem észrevenni, hogy a jobboldal az utóbbi választások, népszavazások alkalmával Szegeden jóval gyengébben szerepelt, mint más nagyvárosokban. Ennek akkor mi lehet az oka? – A kommunikációjával és egyfajta virtuális világ megteremtésével tudja kialakítani magáról a sikerpolitikus imidzsét. Akadnak olyan helyi sajtóorgánumok, melyek erőteljesen támogatják őt és a kormánypárti oldalt, az ellenzéket pedig igyekeznek elnémítani. Másrészt tudomásul kell venni, hogy az 1998-2002-es jobboldali városvezetés emlékét a szegedi lakosság egy része máig őrzi, még akkor is, ha ma már egészen más a Fidesz és a KDNP összetétele. Sajnos az akkori vezetés működését nem pozitívan ítélték meg, ezért is váltották le.

Megkövesedett frakciók, statisztáló MSZP-sek

Alaptalanul gondolja a szegedi lakosság, hogy rossz volt a Bartha László-féle jobboldali önkormányzat teljesítménye? – Úgy gondolom, eredményeiben semmiképpen sem számított sikertelennek az az időszak, ám azokat az emberi tulajdonságokat, melyeket néhányan az akkori közgyűlésben mutattak, a helyiek nem tartották támogathatónak. – A 2002-ben, majd 2006-ban felállt, más összetételű ellenzék megfelelően próbálja-e ön szerint ellensúlyozni annak a négy évnek a maradványait? Kérdezem ezt azért is, hiszen úton-útfélen gyengeséggel, gyengekezűséggel vádolják meg a szegedi jobboldalt. – Ahhoz képest, hogy a közgyűlés mindössze egyharmadát adjuk, véleményem szerint rendkívül sokat dolgozunk, s rámutatunk azokra a folyamatokra, lépésekre, melyeket nem tartunk helyesnek. Az emberek persze azt várnák, hogy hangzatos dolgokkal álljunk elő... – ... vagy még inkább azt, hogy bármiféle eredményt mutassanak föl. Számtalanszor fordul elő ugyanaz a forgatókönyv: az ellenzék tiltakozik, sajtótájékoztatókat tart, rendkívüli közgyűléseket próbál összehívatni, végül a városvezetés akarata érvényesül, Botka Lászlóék eredeti elképzelése valósul meg. – Igen, ebben igaza van. Tudomásul kell venni, hogy a szegedi közgyűlésben többségi demokrácia működik. Magam a negyedik ciklusban vagyok a testület tagja, s míg korábban a szó nemes értelmében vett képviselők ültek a díszteremben, addig 2002-től a baloldalon a megkövesedett frakciók kora köszöntött ránk. Botka László az erőpolitika híve, a kormányoldalon megtapasztalható frakciófegyelem, politikusi statisztálás pedig ennek egyik kelléke. Ezzel az erőpolitikával valóban szinte mindent keresztül tudnak verni, bármit is kérnek a civilek, bármit is mond az ellenzék. Sokszor felmerül az is, hogy nem leplezünk le "ügyeket". Ez egyrészt nem igaz, másrészt bizony elég nehéz a dolgunk úgy, hogy - a törvény betűjével és szellemével ellentétes módon - minden iratba csak írásbeli kérésre, külön polgármesteri engedéllyel lehet betekintenünk... – Míg a szegedi baloldal – kívülről legalábbis – egységesnek tűnik, addig a helyi jobboldal kevésbé tart össze. Az utóbbi időben is akadtak olyan, országos visszhangot is kiváltó ügyek, melyek éles szembenállásokat mutattak. Mindez nyilvánvalóan megnehezíti a munkát, hogy egységes arculattal lépjen föl az ellenzék a markáns, karakteres polgármesterrel szemben. – Tisztújításokat tartottunk, ilyenkor minden párt esetében felkorbácsolódnak az indulatok. Őszre azonban bizonyosan megnyugszanak a kedélyek, s megoldhatóak lesznek az ellentétek. Hadd mondjam el, érzésem szerint nagyban segítette volna a szegedi ellenzék dolgát, ha idejében lett volna jobboldali országgyűlési képviselője a városnak. Most már szerencsére akad ilyen a Szegeden élő Bodó Imre személyében, de ő nem tagja a helyi közgyűlésnek, így negyvenhármunk közül továbbra is csak Botka Lászlónak van gombja a parlamentben. Övé a legnagyobb hatalom, de a legnagyobb felelősség is, hiszen a városházi képviselők közül csak ő befolyásolhatja az ország ügyeit meghatározó döntéseket.

Vagyonleltárt és vizsgálatokat ígér a jobboldal

Néhány héttel ezelőtt fideszes képviselőtársaival, Kohári Nándorral és Oláh Jánossal önkormányzati vagyonleltár elkészítését harangozták be. Mindez azt jelenti, ha Szegeden a következő választáson a jobboldal kerülne hatalomra, akkor hasonló szakértői stáb alakulna a szerződésállomány, az önkormányzati cégek tevékenységének átvilágítására, az úgynevezett „elszámoltatásra”, mint amit Pécsett Páva Zsolt létrehozott? – Ha a lakosság kitüntet bennünket bizalmával, mindenképpen leltárt készítünk, s valamennyi szükséges irat megtekintésével átvizsgáljuk az utóbbi két ciklusban történteket. Pletykákat természetesen hallunk az önkormányzati cégek működéséről, vásárlásairól, de ezek általában nem elég konkrét információk. Ami a közvagyon felgyorsított magánkézre játszását illeti, ígérhetem: felülvizsgáljuk majd a szerződéseket. – A helyi lakosságot Szeged város hitelállománya is komolyan érinti és foglalkoztatja. Botka László 2002-ben azt hangoztatta, csődközelben a város. Akkor valamivel több, mint 5 milliárd forintra rúgott a hitelállomány, most – Szentgyörgyi Pál alpolgármester legutóbbi nyilatkozata szerint – 17 milliárd. Ez legalábbis elgondolkodtató... – Valóban, Botka László polgármestersége alatt hatalmas mértékben emelkedett ez az összeg, miközben a város adóbevételei nem követték ezt a növekedési ütemet. A hitelt pedig vissza kell fizetni, most évente 1-2 milliárdot költünk erre, de nem tudjuk, miként ütemezték a törlesztést. Tartok tőle, még érhet bennünket kellemetlen meglepetés. A 30 milliárdos tömegközlekedési nagyprojekthez szükséges 4 milliárdnyi önerőt is banki úton szerezte meg a város. Egy nap alatt majdnem annyi hitelt vettek föl, amennyit a Fidesz 2002 előtt. Ez vajon nem zavarja Botka Lászlót? És szabad ilyen áron látványberuházásokba fogni?

Szeged polgármestere nem ülhet elefántcsonttoronyban

A Botka-féle politika kritikáját már hallhattuk, de ha önön múlna, hogyan állítaná fejlesztési pályára a megyeszékhelyet? – Készítettem erre vonatkozóan egy szakmai tervet: koncepcióm alapja, hogy valódi eurorégió-központtá kell válnunk. Ehhez nem Kecskeméttel vagy Békéscsabával, hanem Temesvárral, Araddal és Újvidékkel kell versenyeznünk. Ahhoz, hogy felvegyük a kesztyűt, gazdasági koncepciónkat össze kellene hangolnunk a környezetünkben lévő településekével, egy 20-25 kilométer sugarú körben ki kellene alakítani a város agglomerációját, melynek fő tengelyét a Szeged–Hódmezővásárhely-együttműködés jelentené. Olyan fejlődési irányokra kellene alapozni, mint az egészségügy, a gyógyszeripar, az egészségügyi műszergyártás vagy éppen a konzervipar. A szegedi polgármesternek pedig szerintem az ideje 70 százalékát azzal kellene töltenie, hogy valamilyen formában gazdaságfejlesztéssel foglalkozik, partnerekkel, helyi kamarákkal, szereplőkkel, lehetséges befektetőkkel tárgyal. Emellett a város első embere nem gondolkodhat csak a várostábláig, hiszen a település kisugárzása a határon is átnyúlik: Szegednek olyan kulturális és gazdasági szerepet kell betöltenie a régióban, amely illeszkedik a következő kormány nemzetstratégiájához. – Még az országos pártpreferenciákat tekintve is nehéz feladatnak ígérkezik a látványberuházásokat a kampányidőszakban átadni készülő, kommunikációs szempontból fölényben lévő Botka-rezsim megbuktatása a szegedi ellenzék számára. Mindenképpen széles körű összefogásra, érthető és hiteles programra, valamint megfelelő ellenjelöltre lesz szükség. Az utóbbi időben rengeteg név merült föl, mikorra várható döntés a Fidesz–KDNP-n belül? – Erről azt mondhatom, aktívan foglalkozunk a kérdéssel, több személy is szerepel a listán, de végleges döntés még nem született. Úgy gondolom, az ősz folyamán szerencsés lenne valakit megnevezni. Tudjuk, hogy nem könnyű feladat a kihívó megtalálása, s bárkire is esik a választás, komoly háttérre, programra és stábra lesz szüksége. Úgy gondolom, nem szabad egy jobboldali Botka Lászlóban gondolkodnunk, hiszen a szegediekkel végre nem elefántcsonttoronyból, hanem emberközelből és emberi hangon kell beszélni. – Ha Kalmár Ferenc kapja ezt a felkérését odaföntről, hogyan viszonyul hozzá? – Jelenleg választókerületi elnökként az országgyűlési választásokra való felkészülés a legfontosabb feladatom. Önkormányzati képviselőként egyébként tizenöt éve a városért dolgoztam, és a jövőben is Szeged érdekében kívánok tevékenykedni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.