A kulturális bizottság szerint lehet lépni a huszárral

A kulturális bizottság csütörtöki gyűlésének első pontjaként tárgyalták a város-rehabilitációs program keretében a Reök-palota előtti terület rekonstrukciója miatt áthelyezésre ítélt huszárszobor ügyét. A közvéleményt hónapok óta foglalkoztató úgynevezett „Lófara-ügyben" civil nyomásra végre minden érintett személy megszólalhatott, elmondhatta véleményét, vitázhatott. A bizottság végül öt három arányban elfogadta az eredeti tervet: szabad utat engedett a lovas szobor elmozdításának.

Széles körű érdeklődés kísérte a bizottság csütörtöki ülését. A városháza Tisza Lajos Termében a bizottsági tagokon kívül több tucatnyi érdeklődő gyűlt össze, akik között voltak városvédők, építészek, szobrászok is. A 3. Honvéd Huszárezred emlékművének áthelyezése körüli vitára készülődtek.

A szobor körüli kert nem zöld terület

A felszólalások előtt a terv készítője

, Fekete Zoltán

mutatott be rövid prezentációt a Reök előtti tér átalakulásáról. Lényegében azokat a szempontokat ismertette, melyekről korábban már tervezőtársa,

Pacsika Emília

textilművész is

tájékoztatta portálunkat.

A hozzászólások sorát

Haág Zalán

(KDNP), önkormányzati képviselő, a kulturális bizottság alelnöke nyitotta meg, aki szerint

az áthelyezés jogszabályokat sért, amint arról az alelnök már a SZEGEDma.hu-nak eljuttatott nyilatkozatában is beszámolt

. A huszáremlékmű környékére van a városnak érvényes szabályozási terve, mégpedig a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) számú rendelete (Szeged M. J. V. Építési Szabályzatáról), ennek 23. számú melléklete tartalmazza a huszáremlékmű környékének szabályozását. A rendelet megtiltja a burkolt és nem burkolt (zöld) felületek határának megváltoztatását, ráadásul egy ilyen beruházásnál versenyeztetésre, tervpályázati eljárásra van szükség.

Mózes Ervin

címzetes főjegyző magyarázata szerint azonban nem történt szabálytalanság, ugyanis a szobor előtti kegyeleti kert nem minősül (!) zöld területnek, a pályáztatás kapcsán pedig a már meglévő tervek továbbviteléről van szó, és ilyen esetben erre az eredeti tervezőknek van előjoga.

Fehér Éva

főépítész is megerősítette, hogy a város birtokában lévő hivatalos tervrajzon nincs zöld terület megjelöléssel ellátva a kegyeleti kert, ezért az nem is kezelendő így. Haág nem értett egyet Mózessel, és továbbra is fenntartotta állítását.

A szobor körüli kert mégis zöld

Tatár Rózsa,

a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület képviseletében értelmetlennek tartja - habár a törvénysértés elkerülése miatt az önkormányzatnak kiemelten fontos -, hogy a szabályzat betűjéhez ragaszkodva mondjunk valamit létezőnek, vagy nem, mikor minden épeszű ember látja, hogy az a kert pontosan az, ami. Élő, zöld. Tehát zöld terület. Ezt fölösleges kekeckedésnek tartja, inkább arra lenne kíváncsi, miért nem lehet az emlékmű és környezetének megtartásával felújítani a területet.

Kis István

építész, a Csongrád Megyei Építészkamara elnökségi tagja - aki portálunkon már

két cikkben

is

hozzászólt az ügyhöz

- felmutatott egy régebbi dokumentumot, amin még zöld területként szerepel a hely, viszont az átiktatás során figyelmetlenség vagy technikai hibák miatt lemaradt az újabbról.

Érzelmek és ész érvek

Egy idős szegedi asszony kedves emlékeit felidézve, érzelmi alapon kérte a szobor eredeti helyének megtartását (hozzá csatlakozott később

Nagy Péter

is, aki egy színpadi hatásokat sem nélkülöző beszédben próbálta felébreszteni a bizottsági tagok lelkiismeretét, kiemelve a hősi halottak emlékét).

Szögi László

építész úgy érvelt, hogy ha át kell alakítani a területet, akkor a szobor eredeti helyének megálmodói, most oda tennék, ahová

Fekete Zoltán

és csapata, hiszen a tér átalakításával megváltozik a terület súlypontja.

Bánvölgyi László

szobrász-restaurátor, aki 1995-ben az emlékmű felújítását végezte, ismertette munkáját, és annak okait is, hogy miért kell 14 év elteltével ismét felújítani a szobrot. A hagyományőrzők és városképvédők elnöke,

v. Szilágyi Árpád

kilátásba helyezte, hogy helyi népszavazást kezdeményeznek az ügyben, amennyiben nem tudnak kompromisszumra jutni a várossal és a tervezőkkel. Miután a bizottság alelnöke összegzés képen ismét elmondta, hogy szerinte fennáll a törvénytelenség, az építési szabályzat megszegése, és szomorú, hogy egy magánbefektetői érdek - a kávézó terasza, valamint a Reök szabadtéri rendezvényeinek lehetséges helyszíne - miatt egy kegyeleti emlékhelyet kell arrébb rakni,

ifj. Szilágyi Árpád

tett javaslatot. Az ifjú városvédő arra kérte a résztvevőket, hogy kérjék meg a

Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot

- melynek elnöke egykori miniszterelnökünk,

Boross Péter

-, véleményezze a szobor áthelyezését, és e szervezet állásfoglalását tartsák irányadónak. Mózes Ervin ezt törvényi lehetőségek hiányában elutasította. Ezután szavazott a bizottság, amely öt három arányban elfogadta az eredeti tervet.