Kultúra

Magyarellenességből jeles: Csehszlovákia megálmodója

Magyarellenességből jeles: Csehszlovákia megálmodója

2009. január 5., hétfő
Magyarellenességből jeles: Csehszlovákia megálmodója

Gulyás László könyve Edvard Benesről

Fotók: SZEGEDma

Edvard Benes cseh politikus ott bábáskodott a történelmi Magyarország felszámolásánál, a trianoni békekötés feltételeinek kialakításánál, és egyik létrehozója volt a magyarellenes kisantantnak. A második világháború utáni benesi politika következtében hárommillió németet és több mint kétszázezer magyart üldöztek el Csehszlovákiából. Gulyás László hiánypótló monográfiájában érdekes adalékokat olvashatunk a magyar nemzet huszadik századi történelme szempontjából az egyik legfontosabb, nem magyar közép-európai politikusról.

A gödöllői Attraktor Kiadó gondozásában tavaly jelent meg

Gulyás László

"Edvard Benes. Közép-Európa koncepciók és a valóság" című, több mint ötszáz oldalas monográfiája. Gulyás László történelem és földrajz szakon végzett a szegedi egyetem bölcsészkarán 1991-ben, majd közgazdaság-tudományi és menedzsmenttanulmányokat folytatott. Többször volt lehetősége külföldön tanulni és kutatni. A Balkán történetével és az újgörög nyelvvel a görögországi Aristoteles University ösztöndíjasaként ismerkedhetett meg alaposabban, Németországban pedig politológiai ismereteit bővítette. 1998 óta a Szegedi Tudományegyetem oktatója, jelenleg a mérnökkaron egyetemi docens. A bölcsészkaron évek óta tart a két világháború közti magyar külpolitikát bemutató kurzusokat. Gulyás úgy véli:

Benes

- akinek életművét 1988 óta kutatja - az egyik legfontosabb, nem magyar közép-európai politikus a magyar nemzet huszadik századi történelme szempontjából. Gulyás László munkájában - miközben bemutatja a csehszlovák politikus életének fontos mozzanatait is - Benes négy Csehszlovákia (pontosabban Közép-Európa-)koncepciója fényében mutatja be politikai pályáját. Az első koncepciót 1908-ban a dijoni egyetemen megvédett doktori disszertációjában foglalta össze Benes, a másodikat az első világháború éveiben párizsi emigrációjában dolgozta ki. Edvard Benes ezen második koncepciójában, a Zúzzátok szét Ausztria-Magyarországot! (1916) című munkájának ötödik fejezetében (A cseh-szlovákok és a magyarok: Egy legenda, amit szét kell rombolnunk) is megfogalmazta, hogy szerinte a magyarság a tizenegyedik század óta elnyomásban tartja a Kárpát-medencei szlávokat, akiket erőszakkal magyarrá akar tenni. „A három millió szlováknak - írta Benes az első világháború idején - három képviselője van a budapesti parlamentben. Ma Magyarországon teljesen keleties rendszer a jellemző. Nincs hely arra, hogy elmeséljem a sok kegyetlenséget, amit a magyarok a szlovákokkal és a jugoszlávokkal szemben elkövettek, és amelyek miatt még inkább utálat tárgyai a szlávok körében, mint a németek. Fél évszázad óta végzik intrikájukat, minden nyomorult eszközzel magyarizálni akarják a szlovákokat. Egyes vidékeken ez sikerült is nekik." A fejezet zárógondolataiban a nyelvi és etnikai határokra utalva így fogalmazott a cseh politikus: „Nem csak meg kell semmisíteni Ausztriát, hanem először le kell választani róla Magyarországot, a magyarokat és a németeket el kell választani egymástól, csak az általuk lakott területeket szabad meghagyni nekik és fel kell szabadítani a szlávokat."

A fönt említett munkában lefektetett elvek mentén jött létre a győztes antant hatalmak támogatásával a Csehszlovák Köztársaság 1918-ban, amelynek minden kormányában - 1935. évi államfővé választásáig - Benes volt a külügyminiszter. A cseh politikus ott bábáskodott a történelmi Magyarország felszámolásánál, a trianoni békekötés feltételeinek kialakításánál, és egyik létrehozója volt a magyarellenes kisantantnak. A harmadik és negyedik koncepcióját már ismét az emigrációban (a csehszlovák állam 1938-as fölbomlása után) fogalmazta meg az 1940-es évek elején. Részben ezek alapján az 1945 utáni csehszlovák vezetés megfosztotta a felvidéki magyarokat állampolgárságuktól és anyanyelvük szabad használatától. Benes 1945 tavaszán és nyarán több fórumon is kifejtette - így például 1945. február 16-i rádióbeszédében -, hogy Csehszlovákia nemzetállami létének elengedhetetlen feltétele a magyarságtól és a németségtől való megszabadulás. Mint csehszlovák köztársasági elnök 1945. augusztus 2-án bocsátotta ki a 33/1945. számú dekrétumot, amely a magyarokat és a németeket megfosztotta csehszlovák állampolgárságuktól. 1945. október 1-jén pedig lépett hatályba a 88/1945. számú elnöki dekrétum, ami alapján a tizenhat és ötvenöt év közötti korú férfiakat és a tizennyolc és negyvenöt év közötti életkorú nőket közmunkára lehetett kirendelni lakóhelyüktől távol eső vidékekre is. Ez képezte később a magyarok tömeges internálásának jogi alapját. A második világháború utáni benesi politika következtében hárommillió németet és több mint kétszázezer magyart üldöztek el Csehszlovákiából. A csehszlovákiai kommunista hatalomátvétel (1948. február) után három hónappal Benes lemondott az elnöki posztról, s nem sokkal később - politikai mozgásterének végleges beszűkülése után - meghalt. Hogy az egyszerre történelmi és közgazdaságtani doktori fokozattal is rendelkező Gulyás László könyve hiánypótló munka, arra bizonyíték lehet, hogy a most megjelent kötetet megelőzően 1943-ban, vagyis még Edvard Benes (1884-1948) életében adtak ki magyar nyelvű földolgozást a cseh politikusról. A kötetet - amelynek egyötödét a hivatkozások jegyzéke és a tekintélyes számú (magyar, angol, német, cseh nyelvű) fölhasznált irodalom teszi ki - a huszadik századi magyar és európai történelem iránt érdeklődők haszonnal forgathatják.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.