Írjon nekünk

Egyház

Régi-új esperes a református egyházmegye élén

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Megalakult kálvinista egyházmegyénk új vezetése

Fotók: Gémes Sándor

A Csongrádi Református Egyházmegye december 30-án, hétfőn tartotta alakuló közgyűlését Szentesen, a felsőpárti református templomban. A közgyűlés ismét Gilicze Andrást (képünkön balra) választotta meg esperesnek. Az egyházmegyei vezetőt a SZEGEDma.hu kérdezte a felekezet működéséről, munkájának fontosabb elemeiről.




– Vezető tisztséget vállalni minden szervezetben komoly kihívás, felelősségteljes feladat. Ha pedig egy vallási felekezetről van szó, talán ez még hatványozottabban igaz. Mit gondol, miért épp önre esett a választás, és hogyan képzeli el a munkát?

– Erre a tisztségre felkértek, nem én akartam esperes lenni. A megválasztásom okai között szerepel az is, hogy a szentes-felsőpárti gyülekezetbe születtem, édesapám és nagyapám is itt szolgált, ezért a családunk ismerős nemcsak a gyülekezetben, hanem az egyházmegyében is.
Nem egyedül vagyok az egyházmegye vezetője, hanem a kálvini elvek szerint van világi elnöktársam, Baráth Gábor egyházmegyei gondnok. A következő hat évre szóló ciklusra a helyetteseink is hasonlóan lettek megválasztva, egy lelkészi főjegyző: Juhász András (Szeged-Kálvin tér) és egy világi főjegyző: Hajdú Gábor (Makó-Belváros). Az előző hat évben esperesként sokféle tapasztalatot szereztem, ugyanazokat a dolgokat másféle szemszögből is láthattam. Egyházmegyénk jól működött, ezért alapvető változtatásokat nem kell véghezvinni. De mint minden szervezetben, itt is folyamatos korrigálásokra van szükség. Fontosnak tartom, hogy összhang legyen a gyülekezetek között, és kifelé mindannyian vonzó közösségként éljenek.

– Hogyan épül föl, és működik egy egyházmegyei közgyűlés?

– A református egyházunk alulról fölfelé építkezik. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezetek választanak vezetőséget az egyházmegyének, és a gyülekezetek küldöttei alkotják az egyházmegyei közgyűlést. Gyülekezetenként a lelkészen kívül annyi világi képviselőt küldhetnek, amennyi lelkészük van. Közösen alkottunk SZMSZ-t az egyházi alkotmányban nem rögzítettek kiegészítésére, gyűléseink ennek megfelelően, demokratikusan zajlanak. Rögzítjük a határozatképességet, van tárgysorozatunk, az előkészített anyagokat pedig megtárgyaljuk, és többségi döntéssel szavazunk róluk.

– Bepillanthattam a szentesi alakuló közgyűlésükre, és úgy éreztem, hasonlóan feszült a légkör, mint például egy önkormányzati közgyűlésen.

– A gyűlésünkön nem volt feszültebb légkör, mint máskor. A demokratikus működésből következik, hogy mindent megtárgyalhatunk, és mindenki elmondhatja a véleményét.

– Református egyházmegyénk hitélete mennyiben összehasonlítható más református egyházmegyékkel?

– A Tiszántúli Egyházkerületben kilenc egyházmegye van, a gyülekezetek száma szerint a mienk a kisebbek közé tartozik. Olyan nagyokkal, mint például Debrecen – amiről tudjuk, hogy a “kálvinista Róma” – nem tudunk versenyezni. Országos viszonylatban nem vagyunk rosszabb helyzetben, de a statisztika nem minden. A század elején sokfelé volt lelki megújulás, ami megyénket jobban és maradandóbban is érinthette volna. Az is igaz, hogy 1948 után tizenegy lelkészt hurcoltak el megyénkből, és ezt a gyülekezetek tagjai megsínylették. Hála Istennek, 1990 után egyre több oktatási intézményt kaptunk vissza. Legújabb örömünk, hogy református idősek otthona nyílt Szentesen.

– Végezetül megosztaná velünk néhány mondatban esperesi köszöntőbeszédének legfontosabb gondolatait?

– Fontosnak tartom a gyülekezetek épülését, megerősödését mind lelkileg, mind anyagilag.
Jézus azt parancsolta a tanítványainak, hogy tegyenek tanítványokká minden népeket. Ez a küldetésünk. Én azt szeretném, ha úgy élnénk meg a hitünket, hogy békesség, erő, reménység lenne a Jézussal való személyes kapcsolatunkban, és ez vonzóan sugározna rólunk. „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” /Máté 5, 16/

Kommentek

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Egyetem

Új-zélandi módszerrel lépnek fel az iskolai problémák ellen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Gál Ferenc Főiskolán a resztoratív módszerről tartottak konferenciát hazai és külföldi előadókkal. Már most támogatja a szemlélet elterjesztését az EMMI, de az újabb szabályozások kialakításában sokat segíthetnek a hasonló tanácskozások.

Tovább olvasom

Egyház

Bíró László tábori püspök a vasárnap jelentőségére is kitért Bordányban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szma/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

A vasárnap tud megtartani bennünket – mondta el Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferens püspöke, aki a szentmisét követően A házasság öröme az Egyház öröme címmel tartott előadást Bordányban.

Tovább olvasom

Aktuál