Belvárosi rehabilitáció: fésülnek vagy fűrészelnek?

Megfésülik Szeged belvárosát - derült ki a megyei napilap szombati számából. A városvezetés elképzelései szerint a belváros 2010-re magába öleli a Gutenberg és a Kölcsey utcát, illetve a Reök előtti területet is. Az akciónak áldozatul esik a - vegyes forgalmúvá alakuló - Gutenberg utca védett japánakác-sora is. A napilap kompromisszumról ír, de milyen megegyezés az, ahol ismét figyelmen kívül hagyják a civilek, a környezetvédők véleményét, valamint egy komoly, műszeres szakértői vizsgálat eredményét?

A Délmagyarország szombaton

Nagy Sándor

(SZDSZ) városfejlesztési alpolgármester tájékoztatására hivatkozva azt írta: a Gutenberg utca gyönyörű és jellegzetes fasorával kapcsolatban a lakók követelése - tűnjenek el a termésüket potyogtató japánakácok - és a természetvédők kívánsága - maradjanak a fák - között kompromisszumot talált a város: nem potyogtató japánakácokra cserélik a fasort. A fák egyébként - egy műszeres vizsgálat szerint - különben is megértek már a cserére...

A város és lapja

„Szó sincs semmiféle kompromisszumról, felháborítónak tartjuk az ügy effajta tálalását. A város vezetése újfent semmibe veszi a demokratikus alapelveket, úgy tűnik, csak a látszat kedvéért volt szükség lakossági fórumra, a civilek véleményeinek megismerésére, az úgynevezett 'szakmai egyeztetésre'. Sajnálatosnak tartjuk azt is, hogy a napilapban a városfejlesztéssel kapcsolatban ilyen PR-jellegű cikkek jelennek meg, melyek több lényeges körülményt figyelmen kívül hagynak vagy a városvezetés szándékainak megfelelő színben tüntetnek föl" - mondja a SZEGEDma.hu-nak a fasor sorsát érintő tárgyalásokban a kezdetektől fogva aktív szerepet vállaló Védegylet szegedi csoport koordinátora.

Az utca lakói megosztottak

Szentistványi István

(lenti képünkön)

dokumentumokkal támasztja alá, hogy a Nagy Sándor által közöltekben több dolog is erősen sántít. Először is szó sincs arról, hogy az utca összes lakója követelné a fasor kivágását. A tavaly ősszel tartott lakossági fórumon is az derült ki, hogy az itteniek szélsőségesen gondolkodnak a növényekről: van, akit zavar, hogy potyognak a termések, a gyökerek feltörik a betont, benyomulnak a pincékbe, a fák túlságosan beárnyékolják az ablakokat, mások viszont megdöbbenve hallották, hogy eltűnhet a fasor, mely remek védelmet nyújt az erős napfény ellen, kiváló porfogóként szolgál, nem mellesleg utca-, sőt: városképi jelentőségű. A SZEGEDma.hu rögtönzött Gutenberg utcai közvélemény-kutatása is hasonló eredményt mutatott: az itteniek megosztottak a kérdésben. Ami egyébként a „természetvédőket" illeti - akik alatt valójában ez esetben a zöldek mellett olyan társadalmi-ökológiai szervezetek értendők, mint az Életharmónia Alapítvány és a Védegylet -, ők a folyamat elejétől kezdve hajlottak a valódi kompromisszumra, amely példának okáért a védett japánakác-sor folyamatos, hosszú távú cseréjében ölthetett volna testet. Úgy tűnik, a városvezetés ígéretei ellenére immár helyén való a múlt idő és a feltételes mód használata...

Szakértés egyenlő prekoncepció?

A Nagy Sándor (illetve a napilap) által említett műszeres vizsgálat kapcsán is furcsaságok mutatkoznak. Az a szakértői jelentés ugyanis, melyre hivatkozva ki akarják emelni az egész fasort, meglepő módon egyáltalában nem műszeres vizsgálaton alapul! Az anyagot összeállító cég ugyanis a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola által végzett méréseket - melyek pont azt támasztották alá, hogy a fák döntő többsége nem balesetveszélyes! - helyszíni szemrevételezéssel és fotózással bírálta felül, mondhatni: „korrigálta"... A civilek szerint egyértelműnek tűnik, hogy ez az utcával kapcsolatos határozott városi szándékok tudatában történt, így gyakorlatilag prekoncepción alapul a jelentés. A kis- és a nagykörutat összekötő Gutenberg utca rekonstrukciója ugyanis - úgy tudjuk - a Londoni körút, Bakay utca területén,

a kendergyár helyén létesülő Árkád üzletközpont

- újabb hipermarket Szegeden... - miatt fontos. (Illetve azért, mert a Dél-alföldi Operatív Program megyei jogú városok városrehabilitációs projektje keretében most lehet pályázati pénzeket szerezni olyan célokra, mint a belváros úgynevezett bővítése...) Tavaly nyáron a KÉSZ építőipari cég is éppen a Kossuth Zsuzsa egészségügyi középiskola itteni épületét vette meg irodaháznak. A Gutenberg vegyes forgalmúvá alakul. Kézenfekvő: megváltozik az utca jellege. Az üzleti szempontok előtérbe kerülésének pedig a nagy, lombos fák esnek áldozatul. Az említett ellentmondások miatt is érdemes a tavalyi esztendőnél felvenni az ügy fonalát.

Színes jelek és némi feledékenység

Tavaly szeptembertől több alkalommal zajlottak egyeztetések a városvezetés, a fejlesztési-főépítészi iroda, szakértők, civilek között a fasorral kapcsolatban. A 2007. október 10-i lakossági fórumon abban maradtak a jelenlévők, hogy az utca védett fasorát független szakértők fogják bevizsgálni, ennek folyamatáról és eredményéről pedig mindenki rendszeres tájékoztatást kap. Nos, ahogy az a Tisza partján lenni szokott, nem egészen így történt a dolog. „Az utca japánakác-sorának színes jelöléseit látva márciusban levélben érdeklődtünk Nagy Sándornál, aki március 18-án kelt válaszlevelében úgy tájékoztatott bennünket: '

Az önkormányzat műszeres mérést rendelt meg, az ügy a beszerzés elhúzódása miatt nem mozdult a tél folyamán. A terveket ennek figyelembe vételével fogják a tervezők kialakítani.'

Az április végén megkapott dokumentumokból ezzel szemben egyértelműen kiderült, hogy a felkért szakértő helyszíni vizsgálata már korábban, március 12-én lezajlott, sőt, a helyi erdészeti szakközépiskola a környezetgazdálkodási kft.-vel kötött megállapodása alapján még ezt megelőzően műszeres méréseket végzett a Gutenberg utcában. Ezekről alpolgármester úr nagyvonalúan nem tett említést" - meséli Szentistványi István. Ha megengedjük magunknak azt a kis virtuális kerülőt, hogy ebben az esetben nem vesszük figyelembe a demokráciafelfogásokban és -értelmezésekben mutatkozó eltéréseket civilek és politikai elit között, ennél is sokkal komolyabb problémákba ütközünk.

A műszer nem hazudik - vagy mégis?

A két szakmai anyagban ugyanis súlyos ellentmondások mutatkoznak: míg a középiskola - még egyszer hangsúlyozzuk: műszeres - mérései alig néhány fa esetében mutatnak a balesetveszélyesség szempontjából kritikus 30 százaléknál magasabb arányú korhadást, addig a telki székhelyű Szendrői Kertészeti Bt. szakvéleményében a fák vitalitási értéke alig valahol haladja meg a 30 százalékot. Sőt, a 77 japánakácból 64-et egyenesen balesetveszélyesnek minősít a jelentés, melynek végkövetkeztetése vészjóslóan egyértelmű: „

Abban az esetben, ha a Gutenberg utca út- és közmű hálózatát teljesen felújítják, akkor a fasor kivágását javasoljuk."

(Érdekes ezzel kapcsolatban az Életharmónia Alapítvány véleménye: ha a fasor valóban ilyen rossz állapotú, akkor az önkormányzat a nem megfelelő kezeléssel itt és a város számos pontján bizony veszélyezteti a polgárai életét...) Visszatérve a jelentéshez, a Szendrői Bt. helyszíni szemle és fotók alapján készített, az erdészeti szakközépiskola adatait is - elvileg - figyelembe vevő anyaga arról ír, hogy „

a fasor rossz egészségi állapota miatt funkcióját (árnyékvetés, hőmérséklet csökkentése, relatív páratartalom növelése, porlekötés, stb.) csak részben tudja teljesíteni",

valamint

„a korona 40-50 százaléka elpusztult, elszáradt ágai bármikor leszakadhatnak, vagy a törzs odvasodása

olyan mértékű, hogy a fa szélnyomásra kitörhet." Ezeknek azonban több dolog is ellentmondani látszik. „A törzsek odvasodásának mértékét az erdészeti szakközépiskola akusztikus üregvizsgálatának eredményei cáfolják teljesen egyértelműen, a lombkoronára vonatkozó megállapítást pedig az empirikus tapasztalat, a fasorról készített, különösen a nyári aspektusú felvételek nem támasztják alá. Másrészt sok lakó is éppen a túlzott árnyékolásra panaszkodott" - így a Védegylet koordinátora.

A platánok megmentői kiszorítva...

Szentistványi István szerint érdemes továbbá megjegyezni, hogy az utca kertészeti tervezője, Asszony Emma az őszi lakossági fórum idején még nem tudott teljes közműfelújításról, és - már csak az utcakép megőrzése végett is - a fasor megtartásának szükségessége mellett érvelt. „Azt is rendkívül furcsálljuk, hogy bár az önkormányzat kezdetben ígéretet tett, közbeszerzési eljárás keretében három szakértőt kér fel a fasor vizsgálatára, ez nem történt meg, illetve a legelismertebb szakértőt, a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni Erdőmérnöki Karán dolgozó Varga Szabolcs professzort és csapatát - akik többek között 2004-ben a Széchenyi téri platánokat is megmentették vizsgálataikkal a kivágástól - olyan rövid határidővel és vállalhatatlan feltételekkel kérték volna fel a téli, lombtalan időszakban, melyek alapján nyilvánvalóan nemet kellett mondaniuk a szegedieknek" - mondja a koordinátor, hozzátéve: minden arra mutat tehát, hogy az elkészült szakvélemény eleve az önkormányzati szándékot hivatott alátámasztani. Bár még a május 5-én megtartott egyeztető tárgyaláson is arról beszélt a fejlesztési iroda megjelent munkatársa, hogy a koncepcionális véleménykülönbségek és a megrendelt szakértői véleménnyel kapcsolatos aggályok miatt további egyeztetés szükséges az önkormányzat és a civilszervezetek között, az alpolgármester sajtónyilatkozata után nyilvánvaló: az önkormányzat a maga részéről pontot tett az ügy végére.

Újabb lökést kaphat a városi hősziget

Úgy látszik, ismét hiábavalónak bizonyult a civilek erőfeszítése, az általuk készített szakmai anyagok sora, illetve az önkormányzat számára kínált kompromisszum a fokozatos, ütemes fasorcseréről. A civilek ráadásul attól is tartanak, hamarosan a szomszédos utcák, a Gogol és a Hajnóczy fasorai is veszélybe kerülhetnek a városfejlesztési tervek kapcsán. Mind az Életharmónia Alapítvány, mind a Védegylet kimutatta egyébként: a Gutenberg utcában felmerült lakossági problémák az utca és a fasor elhanyagolt állapotából fakadnak. Előbbi elemzése azt is világosan megfogalmazta és a város vezetőinek figyelmébe ajánlotta, hogy „Egy utca vonzerejéhez az épített környezeten kívül a természeti elemek is hozzátartoznak. Ennek az utcának a föléje boruló fejlett fasor is ugyanolyan értéket ad esztétikai és klimatikus hatásával, mint az épületek. A nagyobb betonfelület és a csökkenő zöldfelület jelentősen hozzájárul a városi hősziget kialakulásához, mely nyáron több, idő előtti halálesethez vezet. Ez a klímaváltozás miatt egyre fokozódó és nagyobb hatással járó folyamat." Ha iskolázott fákat is telepítenek majd a Gutenberg utcába, hosszú évekbe, sőt: évtizedekbe telik, mire teljes szépségükben és fejlettségükben pompáznak, illetve teljesítik szerepüket az egészségesebb környezet és városi ember-növény szimbiózis kialakításában.