A Liget és a fürdő

A civilszervezetek, közülük is elsősorban a Védegylet és a CSEMETE képviselői a beruházással kapcsolatos önkormányzati tájékoztatást kifogásolták, s nehezményezték, hogy a városvezetés nem veszi figyelembe döntéseinél a lakosság érdekeit, véleményét. Az is elhangzott, hogy ha egy magánbefektetőnek megéri beszállnia az üzletbe, akkor a városnak talán egyedül is megérné belevágni a fürdőfejlesztésbe. A legtöbben a Liget védett területeinek, fáinak veszélybe kerülése miatti aggodalmuknak adtak hangot.

Sajátos szegedi kompromisszum

A Védegylet tagjai egy tervrajzot is kiosztottak

(felső képünkön)

, melyen pirossal körbe volt kerítve a Liget egy jelentős, a fürdőhöz közel eső része. A civilek arra kérdeztek rá, hogyan válhat műveleti területté az újszegedi zöldövezet.

Solymos László, Hülvely István

(alsó képünk bal, illetve jobb oldalán)

és

Novák István

igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket, s elmondták: maga a fürdőberuházás nem terjed ki a Ligetre, ott csupán annyi történik, hogy a katolikus plébániát áthelyezik a templom mellé (ezt a közgyűlés gyakorlatilag egyhangúlag támogatta, az építés költségeit a beruházó állja), az építkezés mindössze két-három fát érint, s nem is védett területen történik. Emellett a fürdő bejáratánál új fás főteret alakítanak ki, s a parkolók is a komplexum alá kerülnek. Többen kifejtették azonban: a Liget minden fája védett, s érthetetlen, hogy a zöld szemlélet miért szorul háttérbe egy EU-támogatta projektben.

A civilek szerint Szegeden demokráciadeficit alakult ki, ugyanis az önkormányzat az eddigiekben nem tett eleget a beruházással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeinek; illetve tendenciózusan, átláthatatlanul hozza döntéseit, nem veszi figyelembe a lakosság érdekeit. Több hozzászóló úgy fogalmazott: a sajátos szegedi kompromisszum szinte minden esetben azt jelenti, hogy az észrevételező kénytelen elfogadni a beruházások tényét és mikéntjét...

Ha nem szeretik, megette a fene...

Solymos László válaszában kifejtette: a városvezetés a sajtón keresztül folyamatosan hírt adott az előkészületekről, a rendezési tervet pedig egy hónapon át bárki véleményezhette. Lakossági fórumot azért nem tartottak korábban, mert most van meg a jogerős építési engedély. Hülvely István hozzátette: a tervek a szegedi hatóságok, építészek és szervezetek véleménye alapján tavaly ősz óta már jelentős változásokon mentek keresztül. A Védegylet tagjai azt sem látják biztosítottnak, hogy az élményfürdő valóban a szegedieknek épül majd. Érthetetlennek nevezték, hogy - más magyarországi intézmények gyakorlatával szemben - a helyiek kedvezményes belépését nem garantálja szerződés. Hülvely István erre a felvetésre azt mondta: évente 400 ezer látogatót remél, köztük rengeteg szegedit, hiszen ha a helyiek nem szeretik, menthetetlenül csődbe jut a fürdő. A vezérigazgató ígéretet tett arra, hogy a jól tanuló diákok jelentős kedvezményeket kapnak majd, illetve mindenki csak azért a szolgáltatásért fizet majd a komplexumban, melyet valóban igénybe vesz - tehát a SZUE használatának ára is csak az inflációt követi. Hüvely István azt mondta: felmérésük szerint a szegediek 80 százaléka támogatja a beruházást. A Védegylet közvélemény-kutatási eredményei viszont azt mutatták, 95 százalék elutasító.

Nem csökkent a feszültség

Az alpolgármester a Fidesz hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva kifejtette: a városvezetés örül annak, hogy a Ligetfürdő felújítását korábban ellenzőket is sikerült meggyőzni arról, hogy Szegednek szüksége van erre a fejlesztésre. A szocialista politikus szerint a modern élmény-, gyógyászati és wellnessfürdő régiós központtá teszi a megyeszékhelyet, 30-40 új munkahelyet teremt, 100-200 millió forint többletbevételt hoz. A jelenlegi Ligetfürdő és a felújítást követően létrejövő többszintes, fedett komplexum tervrajzát látványképekkel bemutató Hülvely István szerint is több ponton sántít a Fidesz érvelése. Egyrészt a beruházás valós értéke nem 7,3 milliárd forint, hiszen abból 3 milliárd hitel, amit vissza kell fizetni, másrészt nem 2013-2014 fordulóján, hanem csak az átadást követően öt évvel, azaz feltehetően 2015-ben lehet majd eladni a létesítményt. Az eladás nyilvános pályázaton történik, melyen bárki indulhat, s a legelőnyösebb ajánlat győz. A fideszes politikusok által említett 1,4 milliárdos kikiáltási ár is csak egyfajta alsó határ, amennyit mindenképp fizetnie kell a Hunguestnek, ez pedig egy biztosíték az önkormányzat részére. A fórum végén többen örömüket fejezték ki a fürdőfejlesztés miatt, ugyanakkor a hozzászólásokból úgy tűnt, a civilszervezetek aggodalmait nem sikerült teljes mértékben eloszlatni. Hülvely István mindenesetre ígéretet tett: bármely szervezet hívását szívesen elfogadja, bárki jobbító véleményét szívesen meghallgatja a projekttel kapcsolatban.